A rektorok fizetéseinek szeptemberig nem volt jogszabályi korlátja, sőt bérüket a fizetés nyolcvan százalékát kitevő prémiummal egészíthették ki. A takarékosság jegyében elfogadott törvénnyel azonban szeptember 1-jétől rájuk is vonatkozik a kétmillió forintos bérplafon. A felsőoktatási törvény tervezete még tovább csökkentené a rektori fizetéseket. A javaslat az egyetemi, illetve főiskolai tanári alapbér legalább egyszeresében, legfeljebb kétszeresében határozza meg a rektori pótlék összegét. A rektorhelyettesek és a dékánok pótléka a rektori pótlék legfeljebb kétharmada lehetne. Az egyetemi tanári alapbér jelenleg életkortól függően havi 437 300 forinttól 463 500 forintig terjedhet. A főiskolai tanári alapbér minimum 328 000, maximum 354 200 forint. Számításaink szerint így a jelenlegi bértáblával számolva egy egyetemi rektori fizetés maximális összege 1,39 millió forint, a főiskolai rektoroké legfeljebb 1,062 millió forint lehet.
A kétmilliós összeghatárt a rektorok még el tudták fogadni, de az új korlát többük fizetését a fél évvel ezelőtti összeg harmadára vágná vissza, ami többek szerint aránytalanul alacsony. Mészáros Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora úgy érvelt, egy hasonló méretű vállalat vezetői ennek a többszörösét keresik. Ugyanakkor nem tartotta jónak, hogy eddig semmi sem korlátozta a vezetők bérét, s el tudta képzelni, hogy teljesítménytől függően differenciáljanak a rektori fizetések között. Hasonló véleményen van a Szegedi Tudományegyetem rektora is. Szabó Gábor lapunknak kijelentette: a kétmilliós bérkorlát arányosabbnak tűnik az új javaslatnál. Kifejtette: egy jó szakember 1,4 millió forintnál többet kereshet, ha vendégprofesszorként is dolgozik külföldön, vagy eredményes pályázatokat nyújt be itthon, egy rektornak azonban ilyen pluszbevételekre nincs lehetősége. Félő – mondta –, hogy emiatt nem a legjobb szakemberek indulnak a rektorválasztáson.
Fábián István, a Debreceni Egyetem vezetője sem ért egyet az új bérkorláttal. Leszögezte: elsősorban nem a rektorok bérezésével van gond, hanem azzal, hogy bizonyos pozíciók – kitüntetetten a gazdasági vezetői – betöltésénél nem tudnak majd versenyképes béreket felajánlani, hiszen az új jogszabály jelenlegi formájában nem teszi majd lehetővé, hogy a versenyszférában is keresett jó szakembereket megfizessék az egyetemek.
A lapunknak nyilatkozó rektorok közül egyedül Rudas Imre, az Óbudai Egyetem rektora tartotta elfogadhatónak ezt az összeget. A rektori konferencia volt elnökének hozzáállása azért is tiszteletreméltó, mert a nemzeti erőforrás miniszter által idén júniusban nyilvánosságra hozott fizetési lista szerint Rudas a nyáron még havi 2,143 millió forintot keresett.
A júniusi fizetéslista szerint a kétmillió forintos bérplafon bevezetése előtt a 27 állami felsőoktatási intézmény vezetője közül tizenhárman kerestek többet havi kétmilliónál, az új felsőoktatási törvényben meghatározott bérkorlátot pedig 23 rektor fizetése lépte túl. Bruttó egymilliónál kevesebbet csak a Magyar Táncművészeti Főiskola rektora keresett. A legjobban kereső rektor Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem előző vezetője volt, aki munkájáért havonta 3,487 millió forintot tett zsebre. A ma is regnáló rektorok közül Solti László, a Szent István Egyetem vezetője havi 2,96 millió forintot keresett. Tulassay Tivadarnak, a Semmelweis Egyetem rektorának fizetése havi 2,687 millió forint. Sándorné Kriszt Éva, a Budapesti Gazdasági Főiskola rektora havi bruttó 2,447 millió forintot keresett, míg Faragó Sándor, a Nyugat-magyarországi Egyetem rektora havi 2,417 millió forintos járandóságot kapott.
origo.hu
Orbán Viktor: Árad a közönségesség és a durvaság! - videó
