Hatvanéves az Alföld folyóirat

Fennállásának hatvanadik évfordulóját ünnepelte az Alföld című irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat a hét végén a Csokonai Színházban a Debreceni Irodalmi Napok 2010 részeként. Az ünnepségen jelen volt Esterházy Péter író, a folyóiratot köszöntő Árkosi Árpád rendezte műsorban pedig Garay Nagy Tamás és Hegedűs D. Géza is méltatta a folyóiratot.
A vidéki irodalmi folyóiratok egyik legöregebbike 1950-ben jelent meg Építünk címmel, a kor szellemének megfelelően egy „termelési verssel” az elején, majd 1954-től – az Alföld cím felvételétől – fokozatosan igyekezett a politika szabta keretek között közelebb jutni az értékteremtéshez. Ebben meghatározó szerepe volt nagy műveltségű első főszerkesztőjének, az egyetemi tanár Koczogh Ákosnak, majd a debreceni irodalmi élet vezetői szerepét évtizedekig betöltő Barta Jánosnak. Szellemének a Debrecenhez kötődő nagyok – Csokonai, Ady, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Tóth Árpád – adták a mértéket, amihez a hatvanas-hetvenes évektől folyamatosan csatlakoztak az új óriások, Kányádi Sándor, Weöres Sándor és Sütő András.
Aczél Géza, az Alföldet 1993 óta jegyző főszerkesztő az évfordulón közzétett írásában a lap jövője kapcsán úgy vélekedett, az Alföld éppen csak megszabadult az ideológiai nehezékétől, máris technokrata kényszerek riogatják. Aczél úgy véli, az információáramlás friss csatornái, a megcsappant olvasói érdeklődés és az egzisztenciális kényszerek gyökeres szemléleti fordulatot követelnek meg a lap egészétől.