Ökobombák a Duna mentén

Csak Közép-Európában hét-nyolc olyan üzem vagy hulladéktároló van a Duna partján, amely potenciális veszélyforrás lehet, és komoly katasztrófát okozhat a folyó vizében. Magyarországon vörösiszap-tározó, Romániában cianidos bányák, acélüzem, Szerbiában olajfinomítók szennyezik a partot hatástalanításra váró ökobombaként.

Vösrösiszap-tározó veszélyezteti a Duna-deltát is – derül ki a természetvédők tanulmányából. A romániai Tulcea közelében ugyanis szintén alumíniumüzem működik, amelyet két évvel ezelőtt le is állítottak, mert nem tartotta be a környezetvédelmi előírásokat. Tavaly azonban újraindult, pedig ugyanazt a környezetszennyező tevékenységet végzi, mint azelőtt. A tulceai üzem tározóiból ráadásul rendszeresen szivárog a veszélyes anyag a folyóba, miközben a széllel a levegőbe is kerülnek a nehézfémekkel terhes ipari melléktermék szemcséi. A Természetvédelmi Világalap nyilvántartása szerint számos helyen teszik ki súlyos veszélynek a folyam vizét, míg Magyarországon az almásfüzitői vörösiszap-tározó, addig Romániában főként a cianidos technológia, illetve a bányászat, Szerbiában pedig az olajtárolók jelentenek óriási kockázatot.
A romániai Galatiban működik például az az üzem, amely keleti szomszédunk acéltermelésének ötven százalékát adja. A gyártelep mellett egy közel egymillió négyzetméternyi területen tárolnak hulladékot, amely helyenként száz méter magasságú hegyekben áll a Duna partján.
Mint ismert, Romániából cianiddal szennyezték el a Tiszát is, Verespatakon pedig egy egész hegyet és két kisebb települést tüntetnének el egy hatalmas zagytározó kedvéért, ahol aranyat mosnának, cianid segítségével.
Számos nehézipari ökológiai bomba ketyeg Szerbiában is a Duna közelében. Újvidék környékén például egy NATO-bombázás idején sérült meg egy olajtároló, ahonnan jelentős mértékű szennyeződés került a folyóba. Pancevóban pedig komplex kőolaj-finomítók működnek, amelyekben többek között műtrágyát állítanak elő. Az ezekhez kapcsolódó raktárak viszont potenciális veszélyforrások, hiszen jelentős mennyiségű higany, aromás szénhidrogének és egyéb mérgező anyagok találhatók az ezekben tárolt készletekben és hulladékokban. A sorból nem maradhat ki Bulgária sem, ahol közel húsz ülepítő áll a Dunánál, nagy mennyiségű nehézfémet rejtve a föld alatt.
Mint arról korábban beszámoltunk, Magyarországon az egyik legnagyobb veszélyforrásnak az almásfüzitői vörösiszap-tározót tartják a természetvédők a Duna partján. Érvelésük szerint a fővárostól mintegy nyolcvan kilométerre, a folyóparton igen kockázatos 12 millió tonna veszélyes anyagot tárolni, amely csaknem 120 ezer tonna nehézfémet tartalmaz.