Antitestek segítik a rák gyógyítását

A gyermekkori daganatok döntően öröklött tényezőkre vezethetők vissza, de a felnőttkoriakban a génmutációkat többnyire külső tényezők idézik elő. Ezért fontos, hogy a környezeti rizikófaktorok felismerését célzó alapkutatásokat minden országban támogassák – hangsúlyozta Yosef Yarden, a Debrecen-díj a Molekuláris Orvostudományért idei kitüntetettje a tiszteletére rendezett tudományos ülésen a hét végén a Debreceni Egyetemen.

A Debrecen-díj. A tízezer euróval járó díjat a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma (DEOEC) hét éve alapította a molekuláris orvostudományban nemzetközileg is kimagaslót alkotó kutatók elismerésére. A díjazottak a világ nagy népbetegségeinek genetikai hátterét és a gyógyítás lehetőségeit kutatják, a tumoros elváltozásokkal, illetve anyagcserezavarokkal foglalkoznak. A Debrecen-díjjal a DEOEC azt is szeretné elérni, hogy az egyetem felkerüljön a nemzetközi tudományos élet palettájára.

A radioaktív sugárzásnak, a napfénynek, a fertőzéseknek, a dohányzásnak, az ételekben lévő káros anyagnak egyaránt szerepe lehet a rosszindulatú sejtburjánzás megindulásában, de hogy melyik tényező pontosan miként hat, annak kiderítésével még sok esetben adós a tudomány – hangsúlyozta Yosef Yarden. A környezeti hatások elsődlegességének bizonyítékaként három, több évtizedig tartó vizsgálatra hivatkozott. Egy Japánból Los Angelesbe települt házaspár utódainak vizsgálatából az derült ki, hogy megjelent náluk az emlőrák, ami Japánban abban az időben nem fordult elő, az ázsiai országban tömegesen jelentkező emésztőszervi daganat viszont nem alakult ki az Amerikában élő leszármazottaknál. A másik megfigyelést holokauszt-túlélőknél végezték, és azt tapasztalták, hogy körükben kevesebb a tumoros megbetegedés, mint másoknál. A harmadik, hollandiai, éhínséget túlélők körében elvégzett kísérlet kiderítette, hogy közöttük alacsonyabb a rákos megbetegedések aránya, mint a kontrollcsoportnál. Az utóbbi két példa a kisebb mennyiségű, alacsony kalóriatartalmú ételek kedvezőbb hatásaira utal – mutatott rá Yosef Yarden.
Az izraeli professzor kutatásai a már mutálódott gének által küldött jelek vizsgálatára vonatkoznak. Felismerései alapján több rákgyógyszert fejlesztettek ki, ezek az antitestek képesek lassítani a ráksejtek osztódását. Gond azonban, hogy a tumorsejtek tanulékonyak, ezért mindig új antitestek alkalmazására van szükség – fejtette ki a tudós.
Szöllősi János professzor közölte, antitestalapú, drága kezelésekre indokolt esetben már hazánkban is van lehetőség.