Hisztériakeltés a Moody’s leminősítése

Hisztériakeltésnek nevezte Demján Sándor, hogy a Moody’s leminősítette Magyarországot mint befektetési célpontot. Szerinte a válságadó bevezetésére, illetve a magán-nyugdíjpénztári befizetések költségvetésbe történő becsatornázására azért szánta rá magát a kormány, hogy elkerülje a lakosság hatvan százalékát mélyszegénységbe taszító államcsődöt.

Demján Sándor lapunknak nyilatkozva úgy fogalmazott, azon az alapon, amire hivatkozva a Moody’s leminősítette hazánkat, az egész Európai Uniót vissza lehetne sorolni. A Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) ügyvezető elnöke szerint a hitelminősítők most azért reagálnak idegesen, mert a válság előtt nem jelezték a bajt.
Az EU nem mér egyenlő mércével: Magyarország nem kapott lehetőséget sem az államháztartási hiány 3 százalék feletti növelésére, sem az adósságállomány átütemezésére. Mivel az adósság-visszafizetést január 1-jével meg kell kezdeni, két út előtt állt a kormány: vagy engedi, hogy csődbe jusson az ország, aminek következtében a lakosság hatvan százaléka azonnal mélyszegénységbe jut, és megszűnik egymillió munkahely, vagy valahonnan forrást termel. Sajnálatos, hogy hazánknak sem az EU, sem más hitelezők nem adtak esélyt a növekedésre, így az egyensúly megőrzésére nem maradt más esély, mint a különadók bevezetése, illetve a magán-nyugdíjpénztári befizetések költségvetésbe történő becsatornázása. Az Európai Uniónak lehetősége lett volna a magán-nyugdíjpénztári portfóliót az állami büdzsé részeként kezelni, ám az erre irányuló kérést elutasította, így a hiány mérséklése érdekében lépni kellett. Demján Sándor emlékeztetett, a Világbank által támogatott, a szocialisták által végrehajtott nyugdíjreformról – amelynek keretében bevezették a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagságot a pályakezdők részére – a nemzetközi szervezet is úgy nyilatkozott, hogy hibás tanácsot adott Magyarországnak.
– Amíg a felvett kölcsönöket nem fizetjük vissza, a hitelezőinktől függünk – mutatott rá Demján. Emlékeztetett, Magyarország újabb adósságcsapdája a Medgyessy-kormány száznapos programjától datálódik, amikor hitelből finanszíroztak jóléti kiadásokat. A felvett pénzt nem beruházásokra fordították, hanem közalkalmazotti béremelésre, amelynek árát mégiscsak meg kell fizetni. Ehhez gazdasági növekedés kell, amit a foglalkoztatás túlnyomó részét magukra vállaló kis- és középvállalkozások támogatásával lehet elérni. Tarthatatlannak mondta, hogy a termelésben mindössze félmillió ember dolgozik, holott e foglalkoztatotti kör nagyságát másfél millióra kell emelni. A növekedés szempontjából igazságosnak és kívánatosnak nevezte a 16 százalékos személyi jövedelemadót. A magasabb jövedelműek többletkeresete szerinte a gazdaság által felhasználható forrásokat növeli.
Az euró bevezetéséről elmondta, igazolódni látszik korábbi álláspontja, miszerint csak akkor szabad meglépni, ha az ország felzárkózott. Addig megfelelő árfolyam-politikával kell segíteni a gazdasági nehézségekből való kilábalást.