Magyarország többet termel, mint amennyit költ, csakhogy az utóbbi tíz évben 11,5 milliárd forint áramlott ki az országból. Ez a 2003-ban megtermelt GDP 85 százalékának felel meg. Az előállított össztermék és az itthon elköltött jövedelem közötti különbség éves szinten öt-hat százalék körül mozgott. A jövedelemkiáramlásban 4,5 százalékot képviselnek a kamatterhek, jelentős hányaddal van jelen az árfolyamveszteség, a külföldi vállalkozások profitjának hazautalása, a kiugróan magas energia- és kommunikációs költségek, illetve a hazai termékek kárára liberalizált kereskedelem jövedelemelszívó hatása – fejtette ki Parragh László.
A kamarai elnök rámutatott, a monopolhelyzet jövedelemszivattyúként működik. Az ilyen helyzetben lévő külföldi tulajdonú vállalkozások jövedelmezősége egyes ágazatokban kiugróan magas, a bankszektor tőkemegtérülési mutatója az utóbbi három évben 155 százalék volt, 1995 óta pedig visszaforgott a befektetett tőke, és kiemelkedően jó helyzetben van a külföldi tulajdonú energiaszektor és -kereskedelem is.
Rámutatott, nálunk kerül a legtöbbe a földgáz Európában, az ipari áram ára pedig a második helyet foglalja el, és Szlovákia után nálunk a legdrágább a mobiltelefonálás. Mindezek a hazánkban tevékenykedő magyar és külföldi vállalkozások versenyképességét egyaránt rontják. Úgy fogalmazott, ez így tovább nem mehet, hatósági eszközökkel meg kell törni a monopóliumokat, újra kell tárgyalni a privatizációs szerződéseket, és szükség van az ágazati különadók fenntartására, újak bevezetésére is. A multiláncok hazai beszállítókkal kapcsolatos magatartása kapcsán hangsúlyozta, ha a szerződéseket, illetve az új áruházak nyitását kamarai ellenjegyzéshez kötik, vissza lehet szorítani a láncok által felszámolt többletköltségeket. A nyolcvanféle jogcímen beszedett hozzájárulások jelenleg 15 százalékkal csökkentik a beszállítók bevételeit.
origo.hu
Október 6.: felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót az Országház előtt
