Rendszerváltás a járművezetők képzésében

Rendszerváltással felérő átalakulás veheti kezdetét a hazai gépjárművezetők képzésében, ha a parlament elfogadja a Fellegi Tamás fejlesztési miniszter által beterjesztett törvénymódosítást. Az új szabályozás várhatóan tisztességes megélhetéshez juttatja a gyakorlati oktatókat, megfékezi a korrupciót, s felkészültebbek lesznek a járművezetők.

Alapvetően átformálja mind a gépjárművezető-, mind a gépjárműoktató-képzést a parlament előtt lévő, az „egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról” szóló törvényjavaslat. A „rendszerváltás” szó ebben az esetben nem túlzás, ugyanis a jelenlegi képzést és utánképzést mind a mai napig az egykori Magyar Honvédelmi Szövetség (MHSZ) „alvadt struktúráin”, húsz éve továbbélő személyi kapcsolatain és ingatlanvagyonán továbbműködő cégek és az őket kiszolgáló látszat-érdekképviseletek (Moharos társaság, Kulturált Közlekedésért Alapítvány, elnöke: Rajna Ervin) hálózata uralja. Ezen a helyzeten alapvetően változtat majd az új szabályozás, amely leszögezi, hogy a járművezetők képzése „zárt rendszerű elektronikus képzési (e-learning) formában… is végezhető”. Ennek a szabálynak a jelentősége, hogy szakít azzal a jelenlegi gyakorlattal, amelyben az elméleti és a gyakorlati képzést csak ugyanazon a képzőhelyen vehetik igénybe a jogosítványra várók. Tekintve, hogy az elméleti képzéshez tanterem szükséges, így komoly előnyt élveznek a saját ingatlannal rendelkezők, vagyis az egykori MHSZ utódcégei. Az e-learning elméleti képzés előnye, hogy sokkal olcsóbb: a mai 25 ezer forintos tanfolyami díjjal szemben ötezer forintból megszerezhető.
A törvénymódosítás ugyancsak nagy jelentőségű eleme, hogy a „vizsgabiztosok, szakoktatók és iskolavezetők képzése és továbbképzése szakirányú műszaki felsőfokú oktatási intézményekben történik”. Ez azért jelent gyökeres változást, mert a továbbképzéseket az MSZP-kormány jogszabályilag az autósiskolák „érdekvédelmi” szervezeteire bízta. Utóbbiak azonban ugyanazoknak a volt MHSZ-utódcégeknek a befolyása alatt állnak, amelyek a képzési piacot uralják. A továbbképzések jelenleg formálisak, az iskolavezetőket nem látják el naprakész információkkal, csupán a részvételi díjat kasszírozzák.
A törvény életbe lépése – és a végrehajtási rendeletek megszületése – után csak szakirányú felsőoktatási intézmények által indított oktatások és utánképzések lesznek elérhetők. Az e-learning megjelenése nemcsak a legkorszerűbb oktatási mód alkalmazását vonja maga után, de hozzájárulhat az autóvezető-képzés korrupciós jelenségeinek a felszámolásához is. Ki ne hallott volna goromba oktatókról, akik megszelídülnek, ha a tanuló privát pótórákat vesz? Az ok a gyilkos árverseny: az önköltségi ár alatti gyakorlati tanfolyamok csak úgy lehetnek kifizetődők az oktatóknak, ha többletpénzt csikarnak ki a nebulóktól. Az e-learning mintegy 20 százalékkal mérsékelheti a képzés önköltségét, így a gyakorlati oktatók is piaci díjazásban részesülnek, s emellett a jogosítvány megszerzése is olcsóbbá válik.