Széles nyomtávú érdekharcok

Nem épül széles nyomtávú vasút Szlovákiában – jelentette be a minap a szlovák miniszterelnök. Ezzel egyelőre meghiúsult a Távol-Keletet Béccsel összekötő transzkontinentális vasút, és a Pozsony melletti intermodális központ terve. Egyes magyar elképzelések szerint Záhonytól Dunaújvárosig hosszabbítanák meg az orosz mintájú vágányt.

Amióta bebizonyosodott, hogy a szibériai vasúton rövidebb idő alatt ér az áru Kínából Európába, mint az óceánjárókon, megnőtt a jelentősége a transzszibériai vasútvonalnak. Ez találkozott az osztrák állami vasút vezetőinek elgondolásaival és az orosz kormányok régi tervével, hogy Európa szívéig vezessék a széles nyomtávú infrastruktúrát. Ennek eredményeként a Záhonyig, illetve Kassáig elkészült széles nyomtávú vasútvonalat kívánták Bécsig meghosszabbítani. Az elképzelések szerint Bécs és Pozsony közt a Duna-parton létesült volna az Európa és Ázsia áruforgalmának jelentékeny részét széles nyomtávról keskenyre, valamint közútra és hajóra átrakó, úgynevezett intermodális központ. Gustav Poschalko, a Rail Cargo Austria közelmúltban távozott egyik vezetője egyik nyilatkozatában azt fejtegette, hogy a tengerparttal nem rendelkező Ausztriának létfontosságú lenne a transzkontinentális vasúti kapcsolat. A szakmában ugyanakkor arról is suttogtak, hogy a széles nyomtávú vasút leginkább a végpontokon hoz valódi hasznot, míg az építés költségeit a közbenső országoknak kell viselniük.
Ezért senkit nem lepett meg, hogy a közelmúltban Iveta Radicová szlovák miniszterelnök bejelentette, hogy nem épül meg a széles nyomtávú vasút meghoszszabbítása. A 4,6 milliárd eurós projektet eredetileg Robert Fico kabinetje szorgalmazta. Úgy érveltek, hogy ha Pozsony nem száll be a projektbe, akkor Magyarországon keresztül vezethet a széles nyomtáv.
Hazánk valóban érdekelt abban, hogy a keleti, esetleg távol-keleti vasúti áruforgalom magyar területen kerüljön széles nyomtávról keskenyre, erre azonban évtizedek óta a legalkalmasabb helyszín Záhony, ahol a korábbi években jelentős fejlesztések történtek. Ennek ellenére a hazánk keleti kapujának nevezett logisztikai központ elvesztette korábbi meghatározó szerepét. Míg a rendszerváltás előtt évente 17-18 millió tonna árut rakodtak itt át, 2008-ra ez hárommillió tonna alá esett. Ennek fő oka az, hogy Szlovákiában előbb kaptak észbe, és lényegesen több pénzt fektettek az ágcsernyői átrakó fejlesztésébe.
A széles nyomtávú vágányok továbbépítésének annak ellenére akadnak hazánkban is támogatói, hogy ezzel értelmetlenné válnának az elmúlt években 40 milliárd forintos nagyságrendben Záhonyban végzett felújítási munkák. A magyar széles nyomtávú vasút nyomvonala Záhonytól a Dunáig húzódna, és a dunai vasmű alapanyag-szükséglete miatt Dunaújvárosnál érné el a folyót. A beruházás értéke megközelítené az ezermilliárd forintot, és nem tartalmazza az építendő kikötő költségeit.