Tigrisugrásra készül a Magyar Posta

Drágább bélyeget kell ragasztani az új évben a borítékra, de a legkedveltebb postai termék, a képeslap feladásának az ára nem emelkedik – tudtuk meg Schmidt Páltól. A Magyar Posta vezérigazgatója legfőbb feladatának azt tartja, hogy felkészítse a cégét a rövidesen beköszöntő piacnyitásra. A vezető rossz döntésnek nevezte a cég új székházának a kiválasztását, de nem lát lehetőséget a szerződés újratárgyalására.

– Lesz-e áremelés január 1-jén?
– Ugyan még végleges döntés nem született, de a Magyar Posta teljes árstruktúráját illetően szerény, inflációkövető átlagos áremelés szerepel a tervek között. A magánfelhasználók által leggyakrabban használt küldeményeknél, a képeslapnál például egyáltalán nem lesz áremelés.
– Fél év telt el a vezetőváltás óta. Mi a jelenlegi vezetés stratégiai célkitűzése?
– A célom, hogy a Magyar Postát a változó körülmények között újrapozícionáljam. Mindannyian tapasztaljuk, hogy a levél mellett milyen jelentőségre tett szert az internet, az e-mail, a mobiltelefon. A postának meg kell találnia a helyét az új viszonyok között, hogy továbbra is megőrizze a gazdaságban betöltött szerepét. Ehhez megújulás kell a termékstruktúrában és a gondolkodásban is. Meg kell találnunk annak a módját, hogyan tudjuk a céget növekedési pályára állítani, hogy olyan innovatív termékfejlesztésekkel tudjunk megjelenni, amelyek hosszú távon is garantálják a nyereséges gazdálkodást.
– A vezetőváltáskor megnyíltak a szekrények. Mit találtak bennük?
– A posta mérete miatt sok szekrény van és rengeteg irat. Ezek közt nem egy szabálytalanságra akadtunk, egyes közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatban jogi lépéseket kellett tennünk. Összességében úgy látom, elődeink nagyon ügyeltek arra, hogy a jogszabályok betartásával járjanak el. Igazán azt lehet vitatni, hogy megtérülés, gazdaságosság szempontjából jó döntéseket hoztak-e. Hosszú távú hatását nézve elsősorban azzal volt baj, amit elmulasztottak. Itt állunk szűk két évvel a teljes postapiaci liberalizáció előtt, és elődeink elmaradt fejlesztéseket, végig nem vitt beruházásokat hagytak ránk. Ezeket most nehéz körülmények között, nagyon rövid idő alatt kell pótolnunk.
– Amit a jogszerűségről mondott, az a székházra is vonatkozik?
– Közismert, hogy ügyészségi vizsgálat folyik az ügyben, ezért nem tisztem erről nyilatkozni. Az azonban tény, hogy az elmúlt évek gazdálkodása következtében a Magyar Posta az ingatlanvagyonának jelentős részét felélte. A jelenlegi székházat béreljük, ami azt jelenti, hogy miután lejár a futamidő, annak ellenére, hogy jelentős pénzt költöttünk el, sem ingatlanunk nem lesz, sem pedig forrásunk arra, hogy saját ingatlant vegyünk vagy építsünk.
– Van arra mód, hogy a bérbeadóval újratárgyalják a szerződést kedvezőbb feltételek érdekében?
– Dolgozunk rajta, de ezeket a szerződéseket eleve úgy kötötték meg, hogy kis mozgásteret hagyjanak a futamidőn belüli változtatáshoz.
– Meglepetésként hatott, hogy a közelmúltban több olyan vezetőtől is megváltak, akik csak néhány hónapja dolgoztak itt. Mi állt ennek a hátterében?
– A cég jelentős belső struktúraváltás előtt áll. Az eddiginél jóval átláthatóbb, hatékonyabb irányítói szervezetre van szükség, ehhez pedig az irányítási szinteket csökkenteni kell.
– Az autóparkot is karcsúsítani kell, miután Fellegi Tamás miniszter szóvá tette, hogy pazarló módon osztogatják a vezetőknek a személyi használatú járműveket…
– Az olyan cégnél, mint a miénk, az országos jelenlét miatt autóhasználatot kell biztosítanunk azoknak a munkatársainknak, akiknek a feladata ezt igényli. Év végével lejár a korábbi flottabérleti szerződésünk, vagyis lépéskényszerben vagyunk, de mindenképp eleget teszünk a kormányzat takarékossági elvárásainak és a postán kevesebb személyi használatú autó lesz.
– Sok szó esett arról korábban, hogy a Magyar Postának nemcsak gazdasági jelentősége, hanem vidékfejlesztési miszsziója is van.
– A korábban bezárt kis posták újranyitásának folyamata elindult, ezzel is jeleztük, hogy a posta elkötelezett a vidékfejlesztésben. Új stratégiánk a meglévő értékeinkre, az ország szinte valamennyi települését lefedő postahálózatunkra és logisztikai adottságainkra épít. Az a koncepciónk, hogy a hálózatot új funkciókkal, szolgáltatásokkal bővítjük. A hagyományos termékeket új technológiákkal kiegészítve kell erősítenünk hagyományos termékstruktúránkat és fejlesztenünk kell az informatikai infrastruktúrát is. Ha az ügyfeleinknek a létező postai hálózaton több mindent elérhetővé teszünk, azzal hozzájárulunk, hogy a postahivatalok egyfajta közszolgáltatást is nyújtsanak.
– Igénybe veszik-e ehhez a fejlesztéshez az állami tulajdonban lévő párhuzamos informatikai hálózatokat, mint a közháló, az egységes kormányzati gerincháló, az
e-Magyarország pontok?
– A minisztériummal, a tulajdonosainkkal folyamatosan egyeztetünk, hogy az állami szereplők az informatikai fejlesztések során se működtessenek vagy hozzanak létre párhuzamos rendszereket. Most kell ezt az elvet aprópénzre váltani. Ehhez persze forrásokat kell találnunk, miközben a pénzügyi lehetőségek sajnos behatároltak.
– Milyen többletképességekkel ruházhatják fel az informatikai fejlesztések segítségével a vidéki kis postákat?
– A hírközlésben zajló és így a postai szolgáltatásokban is kötelező paradigmaváltás eredményeként képessé válunk arra, hogy a kormányzati, a közigazgatási és az üzleti szféra egyaránt támaszkodhasson a postahálózatra. A közösségi, szolgáltatói tér koncepciónknak ez a szolgáltatásközvetítő-szerep fontos eleme, és nem csupán a kis postákra, hanem az ország valamennyi postahelyére értendő. Olyan partnereket keresünk, akiknek a szolgáltatásai, termékei országos jelenlétet igényelnek, s velünk együttműködve nekik nem kell párhuzamos hálózatot kiépíteni, működtetni. Fontos szerepet szánunk például a hibrid levelezésnek, ami összeköti a hagyományos írásbeliséget az elektronikus levelezéssel. Az e-mailben írt levelet a posta kinyomtatja, és elküldi a címzettnek, s ugyanez visszafelé is működik.
– A posta az egyik legnagyobb munkáltató az országban. Az elmúlt években létszámcsökkentési folyamat indult meg, például a postapartnerprogram során az alkalmazottaktól vállalkozók vették át a munkát. Ezen a területen mire készülnek?
– Valóban több ezer munkavállalónak mondtak fel a postánál az utóbbi években, ám most már nem további leépítésre, hanem a hatékonyság, a versenyképes gazdálkodás erősítésére van szükség. Mint említettem, 2013. január 1-jétől az általános európai piacnyitás következtében teljesen új helyzetben találjuk magunkat. Fel kell készülnünk erre, de nem az emberek elküldésével. Ami a postapartnerprogramot illeti, azt nyilvánvalóan át kell alakítanunk, mert külső és belső hatásai egyaránt átgondolatlanok voltak. Bevezetése idején például munkahelyteremtő támogatás formájában állami pályázati források segítették a konstrukciót. Ezek megszűnésével a vállalkozók egy része nehéz helyzetbe került. Meg kell találnunk a kölcsönösen kielégítő megoldást, de a Magyar Postának egyetemes ellátási kötelezettsége van az érintett településeken is.