Miközben a központi választási bizottság kihirdette az elnökválasztás hivatalos végeredményét, ezzel Alekszandr Lukasenko 79,65 százalékos győzelmét, az ellenzékkel szembeni durva fellépés miatt erősödik a nemzetközi nyomás Fehéroroszországra. Előbb az Európai Unió és az Egyesült Államok közös nyilatkozatban figyelmeztette a minszki vezetést, hogy felülvizsgálja az országgal fenntartott kapcsolatait, ha nem javít az emberi jogok helyzetén, majd e figyelmeztetést is kevesellve Csehország, Lengyelország, Németország és Svédország külügyminiszterei felszólították az uniót, hogy a vitatott elnökválasztás és az ellenzék elnyomása miatt hagyjon fel a közeledés politikájával. Karel Schwarzenberg, Radek Sikorski, Guido Westerwelle és Carl Bildt az International Herald Tribune című újságban közzétett nyílt levelében rámutatott, hogy Európa hosszú évek óta nem látott a fehéroroszországi eseményekhez hasonlót. „A választási csalás és a kegyetlen megtorlás társítása… a statárium 1981-ben történt lengyelországi bevezetésére emlékeztet bennünket” – írták a miniszterek, akik szerint idő- és pénzpocsékolás tárgyalásokat folytatni a fehérorosz elnökkel. A négy EU-tagállam úgy véli, hogy a jelenlegi helyzetben a demokratákkal és a kormányon belül azokkal kell elmélyíteni a tárgyalásokat, akik helytelenítik az ország által tett végzetes fordulatot.
Mindez a Varsó által eddig támogatott irányvonal változását vetíti előre. Nem utolsósorban abból a megfontolásból, hogy Lukasenkót leválasszák Moszkváról, a lengyel diplomácia korábban a szankciókra épülő politika helyett a tárgyalásokra, Minszk közelítésére igyekezett rávenni az EU-t. Varsó most elszigetelné Lukasenkót, s akár a hatalmon belüli mérsékeltek támogatásával bontaná meg a rezsimet.
Eladó a hírhedt szovjet laktanya Tatánál, amit most bárki megvehet - fotó