Dzsafar Panahit március 1-jén tartóztatták le otthonában Mohammad Raszulof és Mehdi Purmussza iráni filmkészítők társaságában. Fogva tartását az iráni kulturális miniszter április 14-én kormányellenes munkásságával és a választásokkal kapcsolatos viselkedésével indokolta. Később az engedély nélküli filmkészítés vádját is felhozták ellene, az iráni hatóságok nem politikainak nevezték letartóztatását.
Fogva tartásának híre általános nemzetközi felháborodást váltott ki, a világ vezető filmesei, politikusai tiltakoztak letartóztatása ellen. Május 25-én kétszázezer dollár óvadék ellenében engedték szabadlábra.
Panahit kedden hat év börtönbüntetésre ítélték, húsz évre eltiltották mindenféle filmes tevékenységtől, valamint külföldre utazását és médiával való érintkezését is megtiltották. Hamid Dabasi, a Columbia Egyetem iráni tanulmányok professzora az iráni mozi katasztrófájának minősítette az ítéletet. Panahi ügyvédje az ítéletet „keménynek” minősítette, és hozzátette, fellebbeznek a döntés ellen.
A bíróság előtt tett vallomásában a direktor magát az igazságtalanság áldozatának nevezte, az ellene felhozott egyik vádat pedig egyszerűen viccnek minősítette. Panahi szeptemberben úgy nyilatkozott, ha egy rendező nem készíthet filmet, olyan, mintha bebörtönöznék.

Egyre gyanúsabbak a körülmények az óvodából eltűnt gyermek ügyében – vajon ki lehet a felelős?