Mi lesz a Marcallal?
Hat hónappal a tragédia után még mindig nincs előrelépés a vörösiszap-katasztrófa sújtotta övezet élővilágának rehabilitációjában – állítja a WWF.
A zöldszervezet rendszerszemléletű megoldásokat sürget a lúgos iszap által elöntött területek újjáélesztésekor, továbbá a Marcal komplex rehabilitációjának megkezdésére hívja fel a figyelmet. Mindez szerintük nem csak az ökológiai egyensúly érdekében fontos, hiszen a megfelelő intézkedések elmulasztásának gazdasági vonatkozásai is vannak a helyi életközösségre nézve. (www.wwf.hu)
Cél előtt a napkoronabajnok
Néhány hét múlva kiderül, melyik magyar város vagy falu a bajnok a napenergia hazai felhasználásában. Az úgynevezett napkorona-bajnokságban magyar települések vesznek részt három kategóriában:
az a falu vagy város nyer, ahol a legmagasabb az egy főre jutó napkollektor-felület, a napelem-kapacitás, valamint a kettőből számított összpontszám. A tavalyi győztesek a díj mellett többek között napkoronabajnok településtáblát, illetve németországi tanulmányúton való részvételt nyertek. Az országos program egyértelmű sikerét jelzi, hogy a tavalyihoz képest idén már kétszer annyi település vesz részt a versengésben. (www.napkoronabajnoksag.hu)
Gyorsan fogy az ózonréteg
A Nap káros ultraibolya-sugárzásától védő ózonréteg eddig nem tapasztalt mértékű fogyatkozását figyelték meg az Északi-sark felett tudósok a Meteorológiai Világszervezet (WMO) mai tájékoztatása szerint. A tél elejéhez képest március végére negyven százalékkal vékonyodott az ózonréteg, a korábbi legmagasabb mérték harminc százalék volt. Ilyen léptékű csökkenést az utóbbi 15 évben többször is mértek. Az ózon példátlan méretet öltő fogyatkozásának oka a légkörben jelenlévő ózoncsökkentő anyagok és a sztratoszférában tapasztalt rendkívül hideg tél – mutatott rá közleményében az ENSZ szakosított intézményeként működő WMO. (MTI)
Autók banánból?
Brazil kutatók különösen ellenálló rostok előállítását tervezik az autóipar számára, mégpedig banán- és ananásznövényekből, emellett a szizál- és a kókuszrost alkalmazása is szóba került. A cellulózrostokat egy kuktaszerű edényben vegyszerek segítségével töredékekre bontják. A folyamat eredményeképp nanométer nagyságú rostok keletkeznek, amelyeket hagyományos műanyaghoz kevernek. Az így előállított munkadarabok könnyűek, ugyanakkor különösen szilárdak és ellenállók, minőségben megközelítik a kevlárt, amely a golyóálló mellények alkotórésze. Alcides Leao, a Sao Paulo-i Állami Egyetem kutatója és kollégái műszerfalak, lökhárítók és más karosszériaelemek előállítását tervezik az új anyagból. (www.greenfo.hu)
Orbán Viktor: A gazdasági semlegesség hozza a fejlődést és a magasabb életszínvonalat