Sorozatosan alábecsülték az állami kiadásokat, illetve túlzottan magas bevételekkel számoltak a költségvetések készítői. Ez okozta a rendkívüli magas államháztartási hiányokat 2002 és 2010 között – tájékoztatta az államadósságot vizsgáló albizottság képviselőit Becker Pál, az Állami Számvevőszék főigazgatója tegnap. Mint ismert, a vizsgált időszak csaknem 30 százalékpontos államadósság-növekedésének háromnegyedéért a hiány a felelős. Ez 9000 milliárd forinttal emelte meg az államadósságot az előző két szocialista ciklus alatt. Például 2003-ban a deficit 163 milliárd forinttal, azaz csaknem 29 százalékkal haladta meg a tervezetet, s e tekintetben 2006-ban is 28 százalékos eltérés mutatkozott.
– Elképesztő fegyelmezetlenség olvasható ki az elmúlt nyolc év gazdálkodásának áttekintéséből – reagált a számvevőszéki jelentésre Dancsó József fideszes képviselő, az albizottság elnöke. S ezen belül 2003 „az egyik legkatasztrofálisabb év volt”. A testület elnöke megjegyezte, hogy az MSZP–SZDSZ-kormány idején a Budapest Airport értékesítéséből finanszírozták a túlköltekezést, s ezzel a feszítő államháztartási problémák megoldását későbbre tolták. Dancsó azt is firtatná a következő üléseken, hogy mi vezérelte az előző kormányokat a nyugdíjkasszából való pénzek kivonására, nyugdíjreform nélkül ugyanis e területen a kifizetésekkel összhangban lettek volna a bevételek. Babák Mihály fideszes képviselő, az albizottság tagja szerint az elmúlt nyolc év rossz döntései miatt mára eljutottunk oda, hogy az adósságszolgálat révén a bankoknak termelünk. Szerinte az egészségügyi kassza irtózatos mértékű hiányának okait is vizsgálni kell a jövőben.
Az egyik korábbi albizottsági ülésen elhangzott, hogy az államadósság-növekedés kisebb hányadáért az MNB-nek juttatott források a felelősek. – Kódolva van a rendszerben, hogy a jegybank kamateredménye mínuszos. A magas adósság miatt ugyanis jelentősebb mértékű devizatartalékokra van szüksége az országnak, azonban ennek kihelyezéséért alacsonyabb kamat nyerhető, mint amennyibe kerül – magyarázta a tegnapi ülésen Simor András, a jegybank elnöke. Mint mondta, a központi pénzintézet a vizsgált időszakban nem terhelte veszteséggel a költségvetést, ugyanis amit kamatoldalon veszített, az árfolyam oldalán megnyert. Egyedül az árfolyamsáv eltörlése miatt szorult a GDP 2 százalékának megfelelő pótlásra. Az MNB azért hívott le a Nemzetközi Valutaalaptól 1,5 milliárd euró értékű hitelt, mert szükségesnek ítélte a tartalékok növelését; ezt egyébként nem számolják bele az államadósságba. – A folyamatos hiányok nehezítették a jegybank céljainak az elérését is az elmúlt nyolc évben – ecsetelte Simor.
Jó finanszírozási képesség. A folyó fizetési mérleg 366 millió eurós többlettel zárt tavaly a negyedik negyedévben, több mint a duplája lett az elemzők által várt 180 millió eurónak – derül ki a jegybank tegnapi jelentéséből. A friss adatokra reagálva Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője az MTI-nek különösen kedvezőnek nevezte a magas külső finanszírozási képességet, amely mellett tőkebeáramlás is van, így az ország bruttó és nettó államadóssága csökken. Erőteljesnek minősítették Magyarország nettó külső finanszírozási pozícióját londoni elemzők is. A jegybank azt is közölte, hogy Magyarország nettó külső adóssága 1,55 milliárd euróval csökkent a múlt év negyedik negyedében, és 50,8 milliárd eurót tett ki. A teljes külső adósságon belül a kormányzati szektor és a jegybank nettó külföldi adóssága azonban 880 millió euróval nőtt.
origo.hu
Rejtélyes fertőzés terjed a gyerekek között
