Katyn esszenciálisan jelenítette és jeleníti meg a kommunizmus minden barbarizmusát, embertelenségét és tisztességtelenségét – mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes szombaton Veszprémben a Katyn: tömeggyilkosság, politika, erkölcs című kiállítás megnyitóján.
Mint fogalmazott, a gyilkosságsorozat, amelyet az oroszországi Szmolenszk városához közeli katyni erdőben a szovjet NKVD emberei 1940 tavaszán elkövettek – mintegy 22 ezer lengyel katonatisztet és értelmiségit mészároltak le –, nemcsak a lengyel hadsereg vezetése, hanem a közép-európai civilizáció elleni gaztett is volt. A miniszterelnök-helyettes szerint ezért Katyn minden olyan közép-európai nemzet tragédiája is, amely az azt követő évtizedekben a kommunizmus alatt szenvedett. Mint mondta: a szovjetek Katynban ismét bizonyságát adták, hogy számukra nincsenek szabályok, nekik nem szent az emberi élet, az számukra csak eszköz. Konrad Sutarski, a Magyarországi Lengyelség Múzeum és Levéltár igazgatója hangsúlyozta, hogy a katyni mészárlásra és a lengyelek ellen másutt is elkövetett gyilkosságokra a Szovjetunió legfelsőbb vezetése – élén Sztálinnal – adta ki a parancsot.
Roman Kowalski, a Lengyel Köztársaság budapesti nagykövete azt emelte ki: a kiállítás is üzeni, hogy az igazság, legyen bár keserves, mindig jobb, mint a legkifinomultabb hazugságok.
Navracsics Tibor beszédében felidézte, hogy tavaly április 10-én Szmolenszk közelében lezuhant a lengyel köztársasági elnököt és a lengyel politikai, közéleti elitet szállító repülőgép, akik egy katyni kegyeleti megemlékezésre érkeztek volna. Ugyanakkor emlékeztetett arra is, hogy Katyn magyar áldozatokat is szedett, akiknek választott hazájuk volt Lengyelország. A miniszterelnök-helyettes szerint a lengyel–magyar barátság több, mint a két nemzet barátsága, kötődésük a közép-európaiságnak, Közép-Európa eszméjének oszlopa is.
A tárlat a megyei Laczkó Dezső Múzeumban május 15-ig látható.
Egy állami állást eltitkolt vagyonnyilatkozatából Magyar Péter