Másfél évvel ezelőtt született kétoldalú államfői megállapodás a közös történelmi tényfeltáró bizottság létrehozásáról. A munkába bevonták a magyar és a szerb akadémiát is, a tagokat mindkét részről kijelölték, jelenleg azonban pénzhiány miatt alig van előrelépés az ügyben. Pál Tibor, a vegyes bizottság szerbiai tagja a Vajdaság Ma hírportálnak elmondta, mindkét oldalon a kormányok által beígért pénz átutalására várnak, hiszen ennek hiányában nem tudnak utazni, dolgozni. „Magyarországon a kutatócsoport ideiglenesen az MTA egyik számláját használja, szerb társelnökünknek pedig van egy jóváhagyott minimális kerete, amely a legszűkösebbekre elegendő. A tényfeltárás vonatkozásában a politikai szándék és a jóindulat mindkét oldalon megvan, reméljük, hogy ehhez hamarosan a szükséges pénz is társul” – nyilatkozta az újvidéki egyetem docense, hozzátéve: „ha állami szinten komolyan gondolják a tények feltárásának szükségességét, akkor szégyen, ami most történik”. Ózer Ágnes, a szerbiai bizottság másik tagja néhány nappal ezelőtt az újvidéki Magyar Szónak mondta el, kollégáinak még útiköltségre sincs pénzük, nemhogy kutatásra.
A bizottság szerb tagozata múlt szerdán tartotta meg alakuló ülését Újvidéken. A magyar csoport januárban egyeztetett először. A munka célja az 1944–45-ben kivégzett délvidéki magyarok sírjainak feltárása és annak a máig vitatott kérdésnek a tisztázása, hogy hány áldozata volt a mészárlásnak.
Szerb ígéret. Ivica Dacsics szerb belügyminiszter tegnap Budapesten egy újságírói kérdésre válaszolva közölte: változtatni szándékoznak a szerb rendőrségi törvényen, amely tiltja, hogy kettős állampolgárok a rendőrség kötelékében szolgálhassanak. A tárcavezető arról is szólt, hogy a Vajdaságban a múlt évben 40 százalékkal csökkent a magyarok sérelmére elkövetett bűncselekmények száma. Tavaly 21 ilyen eset történt, ezek közül mindössze kettő volt fizikai támadás, a többi telefonos fenyegetés, falfirka volt. (MTI)
origo.hu
Egy méterrel csökkentik a Tisza-tó vízszintjét
