Májusi góleső aranyat ér?

A nemzetközi kézilabda-történelem első és minden valószínűség szerint egyetlen dabasi kontinentális kupadöntőjében az FTC-Rail Cargo Hungaria 34-29-re verte a spanyol Mar Alicantét, és az ötgólos előny azzal a reménnyel kecsegtet, hogy vasárnap hazahozza a KEK-serleget. Igaz, nem Dabasra, hanem már a Népligetbe.

Ballai Attila
2011. 05. 18. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Fradi az előző két évtizedben mindhárom európai kupafináléját otthon kényszerült kezdeni, és ezeken az összecsapásokon kétszer két-, egyszer pedig egygólnyi előnyt szerzett. Tegnap ennyivel senki nem érte volna be, sőt talán a három meccsen összesen felmutatott öt plusszal sem, Elek Gábor vezetőedző ugyanakkor óva intett mindenkit: nem lehet már az első meccsen, még kevésbé az első percekben megkaparintani a KEK-serleget, hisz az 120 perc során kel el. Ettől persze még az 1994-es, 2002-es és 2006-os nyugtalanító előny után 2011-ben általános volt az igény: végre egyszer megnyugtatóra kellene szert tenni!
Hogy a 34-29-ből eredő öt gól az-e, nézőpont kérdése. Ahhoz képest, hogy a válogatott belső hármas egyik tagja sem brillírozott – bár Zácsik Szandra és Szucsánszki Zita azért meglőtte a maga góljait –, és a vendégek emberfogásos védekezése olyannyira elbizonytalanította a meccs elején a fradistákat, hogy az első félidő derekán még a spanyolok vezettek, a plusz ötre egy rossz szavunk sem lehet. Ám ha azt vesszük, hogy Trufán Noémi hét gólt vágott, Szamoránsky Piroska is könyörtelenül értékesítette a helyzeteit, és a hajrá nyolcgólos előnyről indult, ötről nemhogy hatra, hanem akár hétre, nyolcra juthatott volna az FTC.
E kettősség jellemezte a mérkőzés utáni értékeléseket is. Elek Gábor például kijelentette: „Azt azért nem mondanám, hogy csalódott vagyok, sőt elégedettséggel tölt el, hogy most végre jól használtuk ki az emberelőnyös helyzeteinket. Erre az öt gólra lehet építeni, de ha elhisszük, hogy már meg is nyertük a kupát, akkor könnyen elveszíthetjük.” Szucsánszki Zita becsülendő, de túlzott önkritikával mondta: „Nagyobb előnyt is szerezhettünk volna, és abban, hogy nem szereztünk, sajnos vastagon benne van az én kezem is.” Trufán Noémi ezzel szemben élete legfontosabb mérkőzésén élete legjobbját nyújtotta, amit jellemző szerénységével tréfával igyekezett bagatellizálni: „Meglepett, hogy ennyi játéklehetőséget kaptam. Az első két lövésem szerencsére bement, ez önbizalmat adott a folytatáshoz, nagyon örülök neki, hogy így sikerült. Poénkodtunk is már rajta a lányokkal, hogy egész évben erre a meccsre tartalékoltam.”
A spanyoloknak bezzeg nem volt kedvük poénkodni. Isabel Ortuno Torrico tizennégy gólja ellenére azon kesergett, hogy a játékvezetői felfogás nem kedvezett nekik, Angel Sandoval Quesada vezetőedző ebből fakadó hisztijeihez képest a sajtótájékoztatón meglepő higgadtsággal méltatta a – szavaival élve – kiváló játékosokból álló, jól összerakott Ferencvárost, amelynek szerinte mostantól óriási az esélye a KEK-diadalra.
Így gondolhatták ezt a szurkolók is, akik azt se bánták, hogy bőrig ázva, dideregve érkeztek meg a dabasi csarnokba. Hisz köztudomású, hogy májusi (gól)eső aranyat, remélhetőleg kupaaranyat ér.

Papírforma. Itthon a női döntő első mérkőzésén a Győri Audi ETO szombaton 34-26-ra verte a DVSC-Korvexet, a férfifinálé második felvonásán az MKB Veszprém tegnap Szegeden tarolt 33-20-ra, így 2-0-ra vezet, a bronzderbi első felvonásán Celebi-FTC–Tatabánya 27-24.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.