Ágcsernyő nyer, Záhony veszít

Örvendetes, hogy hazai és uniós pénzekből néhány év alatt negyvenmilliárdot fordítunk a záhonyi térség fejlesztésére. Sajnálatos, hogy az orosz és a távol-keleti áruforgalom nagyobb része a szlovákiai átrakóban folytatja útját Európába. Végleg eldőlt, hogy a széles nyomtávú fejlesztés és vele az ázsiai áruforgalom elkerüli hazánkat.

Fényeslitkén a közelmúltban megnyitotta kapuit a záhonyi térség második vasúti logisztikai bázisa, ahol a széles nyomtávról az európai vasúti normát képviselő szerelvényekre kerül át az áru. A politikusok, akik átadták a 3,5 milliárd forintos létesítményt, természetes árumegállító jogot emlegettek, arról azonban kevés szó esett, hogy míg a rendszerváltás előtt évente tizennyolcmillió tonna árut rakodtak át Záhonyban, ez most alig éri el az évi hárommilliót. Ezen az sem változtatott, hogy 2009-ben megkezdődött egy harmincmilliárdos korszerűsítés a térségben, most pedig újabb milliárdokból folytatódik a munka. Záhonnyal szemben ugyanis a szlovákiai magyar település, Ágcsernyő lett a széles nyomtávon érkező forgalom nyertese.
A hatalmas kiterjedésű Oroszország, illetve a szovjet utódállamok vasúti hálózata három ponton, Záhonyban, a szlovákiai Ágcsernyőn, illetve a lengyelországi Bresztben érintkezik az európai vasúti hálózattal. Az orosz rendszer méretben tér el az európaitól: a sínpár távolsága 1520 milliméter, szemben a mi 1435 milliméterünkkel. A szovjetek azonban már a rendszerváltás előtt építettek vonalakat ipari centrumokhoz, ahová nagy menynyiségű alapanyagot – vasércet, szenet – vittek. Így jött létre például északi szomszédunkban a Kassáig vezető széles nyomtávú pálya. Az orosz vezetők most azt tűzték maguk elé célként, hogy a vonalat meghosszabbítják Pozsonyig, majd Bécsig, a végső cél a Földközi-tengeri kikötők elérése.
A kassai vonal felújítása, majd meghosszabbítása régóta az orosz vezetők és személy szerint Vlagyimir Putyin szívügye. A vonalvezetéssel kapcsolatban különféle javaslatok merültek fel: a leggazdaságosabb a síkvidéki területen, tehát a magyar Alföldön épített pálya lenne, azonban politikai okokból az oroszok Szlovákiával könynyebben szót értettek. Különösen a Fico-kormány karolta fel az ötletet, míg a jelenlegi kabinet pénzügyi jellegű fenntartásokat hangoztatott. Erre válaszul Vlagyimir Jakunyin, az orosz vasúttársaság elnöke azt mondta, ha Szlovákia úgy dönt, hogy nem érdeklődik a terv iránt, találnak más megoldást. Ennek jegyében a 2010. decemberi Putyin–Orbán-találkozón felmerült egy Záhony–Dunaújváros– Gönyű széles nyomtávú vonal megépítésének a lehetősége. Talán ez is hozzájárult, hogy északi szomszédunk nem különcködött tovább, és létrejött az Oroszország, Szlovákia, Ausztria és Ukrajna által elfogadott elvi megegyezés. A megvalósítás pénzügyi eszközei még nem láthatók pontosan, azt sem lehet tudni, hogy mikor épül meg a nem egészen 500 kilométeres pálya, de tehervasúti körökből származó értesülésünk szerint eldőlt, hogy a távol-keleti, és azon belül a kínai áruforgalom európai belépő- pontja nem Záhony, hanem Ágcsernyő lesz.
Bár a kínai áru túlnyomó része ezután is hajón érkezik Európába, már a transzkontinentális vasúti forgalom is megindult. A Far East Land Bridge (FELB) Ltd. Bécsben székelő izraeli cég szervezi a logisztikai láncot a teljes útvonalon, és tartja a kapcsolatot a megbízókkal. A közlekedő vonatok maximális hossza akár 750 méter, össztömege pedig 2500 tonna is lehet. Hoszszabb távon a cél a napi egy konténervonat közlekedtetése. Bár úgy tűnik, Magyarország végleg lemaradt arról a lehetőségről, hogy a kínai áruk vasúti elosztója legyen – és ezzel a záhonyi térség logisztikai szerepe hosszú távon várhatóan leértékelődik –, az áruforgalom bonyolításába bekapcsolódhatnak a magyar cégek.

Kisvasútünnep Kemencén. A hét végén rendezik Kemencén a kisvasúti napot, ahol ismét változatos programok köszöntik a keskeny nyomtáv barátait. A szlovák határ menti település vasútja sok szempontból különleges helyzetben van a hazai hobbivasutak körében. Ugyanis egy civil szervezet önerőből építi, javítja, bővíti már több mint egy évtizede az ország egyetlen görpályás, 600 milliméter nyomtávú erdei vasútját – tette közzé az Iho.hu. Szombaton délelőtt tízkor fut ki az első vonat, utána megnyitóünnepség és járműparádé, majd estig sűrített vonatközlekedés következik. Kemencén helyi termékek vására, népi együttes, természetvédelmi bemutató és vasútmodell-kiállítás várja a látogatókat. Vasárnap különleges összeállítású vonatok közlekednek a kemencei kisvasút pályáján.