Sok a homály a Malév eladása körül

A kínai sajtóból érkező híradások megszaporodása azt sejteti, hogy felgyorsulhatnak az események a Malév és a Liszt Ferenc repülőtér tulajdonosváltása körül. Iparági forrásunk szerint valójában keleten a helyzet változatlan.

2011. 07. 31. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A napokban érkezik el az ajánlatok beadásának határideje a Hochtief AG, a Budapest Airportot is birtokló német építőipari vállalat repülőtéri tulajdonrésze értékesítésének első körében. Mint emlékezetes, a cégben a közelmúltban szerzett többséget a spanyol Actividades de Construcción y Servicios (ACS) építőipari óriás, és a német cég úgy döntött, hogy megválik repülőtér-üzemeltető portfóliójától. A Hochtief a budapesti mellett többségi tulajdonnal rendelkezik az athéni, a düsseldorfi, a hamburgi, a tiranai és a sydneyi légikikötőket üzemeltető cégekben. A cégportfólióért érdeklődik a kínai HNA Group, a Hainan Airlinest birtokló vállalat, de lapértesülések szerint rajta kívül még mintegy féltucatnyi vevőjelöltet regisztráltak. A kötelező érvényű ajánlatok leadásának lezárultáig azonban mindez csak előzetes tájékoztatás. Ráadásul az ajánlatkérés nem ér véget az első körrel, azaz az év vége előtt aligha derül ki, melyik jelentkező ígér többet a reptéri portfólióért. S ha ez kínai cég lenne, akkor még meg kell küzdenie az EU hatóságainak várható ellenállásával.
Mindez azért vált érdekessé az utóbbi napokban, mert meg nem nevezett vállalati forrásokra hivatkozó kínai hírportálok több, a Malévvel és a Budapest Airportot birtokló Hochtieffel kapcsolatos hírt tettek közzé. Az egyik ilyen szerint a Hainan, amely már régóta szerepel a Malévval kapcsolatos latolgatásokban is, nyolcmilliárd jüan, vagyis 1,24 milliárd dollár értékében kínál részvényeket, sőt, a sanghaji tőzsde közleménye szerint várható egy és negyedmilliárd jüan értékű további kibocsátás is. Az ebből származó bevételt a Hainan részben bankhitelei törlesztésére fordítaná, és kétmilliárd jüanért új gépeket venne. Az elmúlt évek gyors flottabővítése ugyanis jelentősen növelte a cég adósságait. A Hainan huszonhármat repültet az A320-as családból, hat Boeing 737-ese és ötvenkilenc 737–800-asa van. Ami a nagy hatótávolságú flottát illeti, ez tíz A330-asból, három A340-esből és ugyancsak három Boeing 767-esből áll – idézi az iho.hu.
Ugyanakkor a kínai lapok azt is jelezték, hogy a Hainan a tőkeemelés segítségével készül a Malév egy részének megvásárlására. A Hainant birtokló anyavállalat, a HNA egyik meg nem nevezett informátora a CapitalVue nevű kínai gazdasági portálnak elmondta, hogy a Malév-részesedés megvásárlására már múlt hónapban aláírta a szándéknyilatkozatot Chen Feng, a HNA igazgatótanácsának elnöke. A tranzakciót négy-öt hónap felkészülési idő után a magyar légitársaság átstrukturálása követné. Informátorunk szerint azonban mindezek a tények korábban is ismertek voltak, és a kínai miniszterelnök magyarországi látogatásakor bejelentettekhez képest érdemi előrelépés nem történt. A Malév helyzetének megoldását ugyanis a nemzeti légitársaság korábbi privatizációjának lezáratlansága akadályozza. A kibontakozás az oroszokkal folytatott egyezkedés foglya – közölte a közelmúltban Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter. Mint mondta, a Malév számára szakmai befektetőt keresnek, és a tárgyalások jól állnak. Ám ahhoz, hogy újra privatizálni lehessen a Malévot, le kell zárni az előző, sikertelen privatizációt, és még számos vitakérdés maradt az orosz féllel. Ugyanakkor az idő nem nekünk dolgozik. Uniós eljárás folyik Magyarország ellen, amiért tiltott támogatásban részesült a Malév, mivel állami forrásokból finanszírozták a céget az életben maradáshoz.

A Cargo Citybe költözik a Malév. A Budapest Airport nagyszabású beruházásának részeként 2012 őszére megvalósuló új árufuvarozási központban, a Cargo Cityben kap helyet a Malév eredményesen működő cargo üzletága. Az erről aláírt bérleti szerződés szerint a nemzeti légitársaság 4250 négyzetméter raktárterületet, 583 négyzetméter irodát, 2300 négyzetméter fedett és fedetlen előkészítőt, valamint 1058 négyzetméter úgynevezett „földi oldali” területet bérel a repülőtértől. A Cargo City első fázisának teljes raktárkapacitása 10 250 négyzetméter lesz. A második fázis az elsővel azonos kialakításban, a jelentkező igények alapján – néhány évvel később – valósul meg.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.