Egy letűnt kor nemes szimbóluma

VILÁGUTAZÓVasfegyelemmel kézben tartott legénység teljesített szolgálatot a királyi tengerjárón, hogy őfelsége és vendégei teljes nyugalomban utazhassanak az óceánokon. A Royal Yacht Britannia ma múzeumhajó, amely a skót parton vesztegel, de minden porcikája hűségesen őrzi a brit birodalmi szellemet.

2011. 08. 10. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Vége a napnak, hazamennek a turisták és a vásárlók, leoltják a villanyt az Ocean Terminal bevásárlóközpontban. Leithre, Edinburgh régi kikötőjére ráereszkedik a híg nyári éjszaka. Csak a Royal Yacht Britannia jelzőfényei parázslanak, míg fenn világít a telihold. Ha valaki most odatévedne a kihalt rakpartra, nem hinne a szemének. A büszke tengerjáró hátsó fedélzetén árnyak lengenek föl és alá: estélyi ruhás hölgyek és zsakettet viselő urak időznek, kisebb csoportokban jönnek-mennek, koktéloznak a szabadban és a királyi szalonban. De nemcsak a tat elevenedik meg, a parancsnoki hídról az első tiszt leszalad a kormányos kabinjába, a felső fedélzetről zászlójeleket adnak. A gépházban pedig megremeg a tizenkétezer lóerős gőzgép, forró levegő fut ragyogó rézcsövekben, s a 125 méteres hajótest orra hasítja a habot… Az első kakasszóra aztán mintha a szél fújta volna el, illan a vendégsereg, a forgalomból kivont királyi jacht rezzenéstelenül áll rendelt helyén, az üres helyiségekben csak a brit birodalmi szellem komorlik.
Hát igen, ez a birodalmi szellem, ami a messziről érkező látogatót hűvös légvonatként csapja meg. A Royal Yacht Britannia, hiába fejezte be aktív pályafutását a királyi család és a brit birodalom szolgálatában 1998-ban, ma is hű lenyomata annak, hogyan képzelték nem is olyan régen minden világok legjobbikának berendezését a brit királyságban.
A skót nagyváros, Edinburgh kikötőjében állomásozó hatezer tonnás tengerjáró 1953-as, vagyis vízre bocsátása után 43 esztendőn át a királyi família második otthonaként működött. Családi nyaralások, kényes diplomáciai küldetések vagy épp még kényesebb nászutak alkalmával a brit birodalom mozgó felségterületeként tűnt fel a hajó az Antarktisztól Sanghajig. A Royal Yacht Britannia, jegyezte fel a hálás utókor, több mint egymillió tengeri mérföldet teljesített, aminek során 135 országban 600 kikötőt keresett fel.
Az úszó királyi palota lakóinak azonban különleges kívánságai voltak a hajóval és a hajósokkal szemben. Elsősorban királyi otthonnak kellett lennie, és csak másodsorban közlekedési eszköznek. Őfelsége nyugalmáról ezért meglehetősen furcsa előírások gondoskodtak. A kapitány munkaköri leírásában például rögzítették, hogy a fedélzet sohasem billenhet meg 12 foknál jobban a vízszinteshez képest. A legénység csak gumitalpú cipőben járhatott, nehogy a léptek zaját hallani lehessen a lakosztályokban. A matrózinasokra hárult a nemes feladat, hogy a két hüvelyk vastag tíkfa fedélzetet mindennap ragyogóan fényesre súrolják. De reggel nyolc óra előtt nem állhattak neki a munkának, mi több, azt is előírta a szabályzat, hogy ha véletlenül a királyi család valamely tagja összetalálkozott a munkáját végző tengerésszel, utóbbinak mozdulatlanul, némán, fejét lesütve kellett állnia, amíg a felség tovább nem haladt.
Az effajta kettősség jól nyomon követhető a királyi jármű legkisebb részletében. Az uralkodói család minden szükségletét a lehetőségekhez képest tágas és luxussal berendezett helyiségek szolgálták. A tisztek kabinjában azonban éppen hogy elfért az ágy, míg a legénység a hajófenékben olyasfajta elhelyezést kapott, mint a várbörtön kazamatáiban. A házirend a személyzet minden tevékenységét és kötelmeit aprólékosan rögzítette, a fürdőruha viselésétől a szakáll növesztéséig. A királynő és udvartartása ellátásáról nem kevesebb mint 300 tengerész és kiszolgálószemélyzet gondoskodott, szakáccsal, szabóval, fogorvossal és belgyógyásszal.
A nemzet büszkesége, a Royal Yacht Britannia sportteljesítménynek sem volt utolsó. A gépház a hajómúzeum látogatásának csúcspontja. Az ötvenes években épült járművet annak ellenére gőzgépekkel szerelték fel, hogy korszerű dízelmotorok is rendelkezésre álltak. A gőzturbinás szerkezet rendkívül megbízhatóan tett eleget a feladatának, és tisztaságával, ragyogó rézcsöveivel ma inkább emlékeztet szeszlepárló berendezésre, mint hajtóműre. A versengést kedvelő britek építettek egy vitorlás jachtot is gőzhajó mellé, amely tengeri vitorlásversenyeken szerzett elismerést. Az angol harci szellemről sokat elárul, hogy a szkúnert Vérebnek keresztelték.
Hogy az angolok ellenfelei miként tekintenek ezen vérebekre ma, a XXI. században, csak sejthetjük, de a skótok meglehetősen neheztelnek rájuk Stuart Mária kivégzése és más egyéb régi csetepaték miatt. Mindenesetre a skót kulturális központ, Edinburgh kínálata színesebb lett a Royal Yacht Britannia révén egy vérbeli birodalmi élménnyel. Már csak ezért is érdemes – a közvetlen fapados repülőjáratot kihasználva – ellátogatni a városba.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.