Vége a napnak, hazamennek a turisták és a vásárlók, leoltják a villanyt az Ocean Terminal bevásárlóközpontban. Leithre, Edinburgh régi kikötőjére ráereszkedik a híg nyári éjszaka. Csak a Royal Yacht Britannia jelzőfényei parázslanak, míg fenn világít a telihold. Ha valaki most odatévedne a kihalt rakpartra, nem hinne a szemének. A büszke tengerjáró hátsó fedélzetén árnyak lengenek föl és alá: estélyi ruhás hölgyek és zsakettet viselő urak időznek, kisebb csoportokban jönnek-mennek, koktéloznak a szabadban és a királyi szalonban. De nemcsak a tat elevenedik meg, a parancsnoki hídról az első tiszt leszalad a kormányos kabinjába, a felső fedélzetről zászlójeleket adnak. A gépházban pedig megremeg a tizenkétezer lóerős gőzgép, forró levegő fut ragyogó rézcsövekben, s a 125 méteres hajótest orra hasítja a habot… Az első kakasszóra aztán mintha a szél fújta volna el, illan a vendégsereg, a forgalomból kivont királyi jacht rezzenéstelenül áll rendelt helyén, az üres helyiségekben csak a brit birodalmi szellem komorlik.
Hát igen, ez a birodalmi szellem, ami a messziről érkező látogatót hűvös légvonatként csapja meg. A Royal Yacht Britannia, hiába fejezte be aktív pályafutását a királyi család és a brit birodalom szolgálatában 1998-ban, ma is hű lenyomata annak, hogyan képzelték nem is olyan régen minden világok legjobbikának berendezését a brit királyságban.
A skót nagyváros, Edinburgh kikötőjében állomásozó hatezer tonnás tengerjáró 1953-as, vagyis vízre bocsátása után 43 esztendőn át a királyi família második otthonaként működött. Családi nyaralások, kényes diplomáciai küldetések vagy épp még kényesebb nászutak alkalmával a brit birodalom mozgó felségterületeként tűnt fel a hajó az Antarktisztól Sanghajig. A Royal Yacht Britannia, jegyezte fel a hálás utókor, több mint egymillió tengeri mérföldet teljesített, aminek során 135 országban 600 kikötőt keresett fel.
Az úszó királyi palota lakóinak azonban különleges kívánságai voltak a hajóval és a hajósokkal szemben. Elsősorban királyi otthonnak kellett lennie, és csak másodsorban közlekedési eszköznek. Őfelsége nyugalmáról ezért meglehetősen furcsa előírások gondoskodtak. A kapitány munkaköri leírásában például rögzítették, hogy a fedélzet sohasem billenhet meg 12 foknál jobban a vízszinteshez képest. A legénység csak gumitalpú cipőben járhatott, nehogy a léptek zaját hallani lehessen a lakosztályokban. A matrózinasokra hárult a nemes feladat, hogy a két hüvelyk vastag tíkfa fedélzetet mindennap ragyogóan fényesre súrolják. De reggel nyolc óra előtt nem állhattak neki a munkának, mi több, azt is előírta a szabályzat, hogy ha véletlenül a királyi család valamely tagja összetalálkozott a munkáját végző tengerésszel, utóbbinak mozdulatlanul, némán, fejét lesütve kellett állnia, amíg a felség tovább nem haladt.
Az effajta kettősség jól nyomon követhető a királyi jármű legkisebb részletében. Az uralkodói család minden szükségletét a lehetőségekhez képest tágas és luxussal berendezett helyiségek szolgálták. A tisztek kabinjában azonban éppen hogy elfért az ágy, míg a legénység a hajófenékben olyasfajta elhelyezést kapott, mint a várbörtön kazamatáiban. A házirend a személyzet minden tevékenységét és kötelmeit aprólékosan rögzítette, a fürdőruha viselésétől a szakáll növesztéséig. A királynő és udvartartása ellátásáról nem kevesebb mint 300 tengerész és kiszolgálószemélyzet gondoskodott, szakáccsal, szabóval, fogorvossal és belgyógyásszal.
A nemzet büszkesége, a Royal Yacht Britannia sportteljesítménynek sem volt utolsó. A gépház a hajómúzeum látogatásának csúcspontja. Az ötvenes években épült járművet annak ellenére gőzgépekkel szerelték fel, hogy korszerű dízelmotorok is rendelkezésre álltak. A gőzturbinás szerkezet rendkívül megbízhatóan tett eleget a feladatának, és tisztaságával, ragyogó rézcsöveivel ma inkább emlékeztet szeszlepárló berendezésre, mint hajtóműre. A versengést kedvelő britek építettek egy vitorlás jachtot is gőzhajó mellé, amely tengeri vitorlásversenyeken szerzett elismerést. Az angol harci szellemről sokat elárul, hogy a szkúnert Vérebnek keresztelték.
Hogy az angolok ellenfelei miként tekintenek ezen vérebekre ma, a XXI. században, csak sejthetjük, de a skótok meglehetősen neheztelnek rájuk Stuart Mária kivégzése és más egyéb régi csetepaték miatt. Mindenesetre a skót kulturális központ, Edinburgh kínálata színesebb lett a Royal Yacht Britannia révén egy vérbeli birodalmi élménnyel. Már csak ezért is érdemes – a közvetlen fapados repülőjáratot kihasználva – ellátogatni a városba.
origo.hu
Napi Balfék: Kiket keres Karácsony?
