Állandó anyagi problémái vannak a székesfehérvári Empátia Mentálhigiénés Egyesületnek. Hortolányi Zsuzsa, a szolgálat önkéntese lapunknak elmondta, hogy az önkormányzat által biztosított ingatlan rezsiköltségeit is alig tudják kifizetni. A szervezet 1990-ben alakult, és azóta Székesfehérvár önkormányzatának, a Lelki Elsősegély-szolgálatok Szövetségének (LESZ) és az egyre ritkuló számban kiírt pályázatokon megnyert támogatásoknak köszönheti létét. A szolgálat ingyenesen hívható 06-80/505-505-ös zöld számát egyelőre csak vonalas készülékről lehet tárcsázni, így számos esetben csak idősebbek telefonálnak, mert jellemzően nekik van még vezetékes telefonjuk.
– Nemrégiben egy idős, nyugdíjas férfi hívott fel, aki elmondta, hogy a felesége hosszú betegeskedés után elhunyt, és ő már nem akar így, egyedül élni, inkább öngyilkos lesz. Sokáig beszélgettünk arról, hogy a felesége mit szólna ehhez a gondolathoz, majd a beszélgetés során kerestük a fájdalom által feledésbe merült emberi kapcsolatait. A telefonálónak eszébe jutottak külföldön élő unokái, akikkel felvehetné a kapcsolatot – mondta Hortolányi Zsuzsa.
– Ha öngyilkosság gondolatával foglalkozó telefonálóval beszélünk, akkor egyfajta kötődés kialakítására törekszünk. Az ügyelők ilyenkor segítenek a hívónak egyfajta akciótervet kidolgozni, megpróbálják a beszélgetések alatt feltérképezni, hogy a hívó a környezetében lévő rokonok, hozzátartozók, illetve barátok közül kitől várhatna segítséget – tette hozzá. A szolgálat önkéntese lapunknak hangsúlyozta, az utóbbi hetekben a telefonálók közül egyre többen panaszkodtak anyagi gondjaikról, illetve arról, hogy a megemelkedett lakáshitel-törlesztőrészletet nem tudják fizetni. A hívók legtöbbje emellett a munkahelyének elvesztésétől is retteg.
Megtudtuk, hogy a telefonos lelkisegély-szolgálatok önkéntesei 20 órás elméleti képzésen, 30-30 órás önismereti és készségfejlesztési tréningen vesznek részt, az empátia, a feltétel nélküli elfogadás, a kongruencia fejlesztése, a bizalmi légkör kialakításának, a segítő beszélgetés technikájának elsajátítása érdekében.
A képzés elvégzése után a segítőnek hospitálnia kell, azaz egy másik, már gyakorlott ügyelő mellett kell dolgoznia, amíg nem érzi magát felkészültnek arra, hogy önállóan is képes legyen hívások fogadására – mondta lapunknak Hortolányi Zsuzsa.
Egedi Ilona, a Bizalom Mentálhigiénés Egyesület elnöke a Szoljon.hu internetes oldalnak arról számolt be, hogy az ország néhány településén már megszűnt a lelkisegély-szolgálat, és az egyesület is a talpon maradásért küzd. Egedi Ilona leszögezte, hogy a fennmaradásukhoz központi támogatásra lenne szükségük, hiszen az önkormányzatok forrásai is egyre szűkösebbek. Az elnök felhívta a figyelmet arra is, hogy a szolgálat megszűnése akár tragikus következményekkel is járhat, hiszen gyakran érkezik hívás olyan emberektől, akik öngyilkosságot fontolgatnak.
– A segítséget kérőkkel folytatott beszélgetésekkel kórházi ágyakat és kezeléseket váltunk ki. Huszonnégy órás szolgálatot látunk el, naponta tizenöt-harminc hívás fut be hozzánk. Mindennapossá váltak a krízishívások, holott korábban ezekre havonta egyszer volt csak példa. Statisztikáink szerint sajnos egyre több fiatalt foglalkoztat az öngyilkosság gondolata – mondta Egedi Ilona.
Hétszázezer forintból gazdálkodik éves szinten a Kapcsolat Lelki Elsősegély Telefonszolgálat Veszprémben. Payrich Mária, a szervezet vezetője lapunknak kijelentette, hogy a támogatások összege az utóbbi években a harmadára csökkent. – A Nemzeti Civil Alaphoz nyújtunk be pályázatokat, a Lelki Elsősegély-szolgálatok Szövetségének a tagjaként is kapunk költségvetési támogatást, és emellett szponzorokat is keresünk – magyarázta a Kapcsolat vezetője. Payrich Mária, a Magyar Gyermek- és Ifjúsági Telefonos Lelkisegély-szolgálatok Országos Szövetségének munkatársaként rámutatott arra is, hogy a telefonos segítségnyújtás megszűnt Debrecenben, Ózdon, Miskolcon, átmenetileg szünetelt Pécsett, míg Veszprémben bár szerződése van a szolgálatnak az önkormányzattal, a helyhatóság kénytelen volt csökkenteni a támogatást. S ugyan a segítségnyújtást önkéntesek végzik, a munkatársak felkészítésén és továbbképzésén, valamint a rezsiköltségen nem lehet spórolni. – A legtöbb helyen éppen ilyen okból szűnt meg a szolgáltatás, sok városban kikapcsolták a telefont a felhalmozódott tartozások miatt. Így azonban borzasztóan nehéz egyben tartani egy feladatra szerveződött stábot, mert a munkatársak úgy érzik: csak számukra fontos tevékenységük – mondta Payrich Mária.
A szakember szerint fontos lenne a PR is, hogy el tudjanak jutni ahhoz a réteghez, amely segítségre szorul, ám sokszor már nem futja szóróanyagra sem. Ha azonban elfogy az ilyen célra fordítható keret, jelentősen csökken a megkeresések száma, s nem azért, mert kevesebb a probléma, egyszerűen a rászorulók nem tudnak a telefonon kérhető segítség lehetőségéről. Hozzátette, az utóbbi időben azt tapasztalta, hogy változott a hívók problematikája, sokkal több a súlyosan elkeseredett, krízishelyzetben lévő telefonáló. Mint mondta, olyanok is gyakran telefonálnak, akiket korábban pszichiátriákon kezeltek, de az intézménybezárások óta nem találják helyüket. A szakember kifejtette: a 15–20 év közötti fiatalok is számtalan gonddal, problémával küzdenek. Ezek között említette az életkorból adódó sajátosságokat, ilyenkor alakul ki ugyanis felnőtt énképünk, és a fiatalok számára ez időszakban derül ki, tudnak-e kapcsolatot teremteni, és ha igen, milyen minőségűt, később képesek-e benne működni, illetve milyen nő vagy férfi válik belőlük. Ekkor kell határozni a továbbtanulásról is, miközben a fiatalokkal szemben nagyok a külső elvárások, és sokszor önmaguk elé is nagy célokat tűznek ki.
– Mindeközben a fiatalok megérzik a családok válság óta igencsak megroggyant anyagi helyzetét, ebben a közegben pedig egyre fontosabbá válnak a kortárs kapcsolatok, és nem mindegy, hogy ezek a csoportok milyen értékrendet közvetítenek – mutatott rá Payrich Mária pszichiáter. A szakember szerint ha az értékrend, illetve az énkép helytelen, a válaszok is szélsőségesek. Krízishelyzetekben sokan fordulnak öngyilkossági szándékkal a szolgálathoz, mert ha a fiatalok úgy érzik, nincs kiút, nincs megoldás problémáikra, nem fontosak senkinek, arra a következtetésre jutnak, hogy nem éri meg folytatni.
– A napokban egy öngyilkosságot fontolgató fiatalember telefonált a viaduktról. Amíg mi telefonon beszélgettünk vele, az egyik arra járó autós kihívta a mentőket. Mi még a vonalban voltunk akkor, amikor hallottuk a mentőautó megérkezését. Jó volt hallani, hogy egy karnyújtásnyira volt tőle a segítség – mondta Payrich Mária.
– A gazdasági válság óta jelentősen megszaporodott az anyagi gondokkal küzdőktől beérkezett hívások száma. Általánosságban elmondható, hogy egyre többen fordulnak a lelki segélyszolgálatokhoz szociális problémák miatt, mivel jelentősen megnőtt a kilátástalan anyagi helyzetbe kerülők száma – mondta lapunknak Szabóné Kállai Klára, a Lelki Elsősegély-szolgálatok Szövetségének országos elnöke. A szakember szerint az elkeseredettséget fokozza az elmúlt hetekben a svájci frank árfolyamának ingadozása, bár kifejezetten a svájci devizával kapcsolatos beérkező hívásokról nem tudott beszámolni.
A LESZ országos elnöke lapunknak megerősítette, az elmúlt időben egyre több hír látott napvilágot arról, hogy komoly problémával küszködnek a telefonos lelkisegély-szolgálatok. Megtudtuk, egy mostani rendelet alapján a LESZ országos vezetése egy évben egyszer, egy forrásból kap 20 millió forintot, ami azonban jelentős viszszaesés a korábbi 30 millióhoz képest. Hazánkban a LESZ kötelékében 22 telefonszolgálat működik.
– Nagy szükség van a lelkisegély-vonalakra, mert egy szolgálatnak legalább kétszázezer hívónak kellene segítséget nyújtania – mondta lapunknak Szabóné Kállai Klára. A LESZ elnöke beszámolt az európai rövidített hívószámrendszerhez való csatlakozásról, azaz a 116-123-as rendszerre való áttérésről. Elmondta: a hazai lelki elsősegély telefonszolgálatok korábban csak vezetékes telefonokról voltak ingyen hívhatók, jelenleg azonban már a 30-as számú, szeptembertől pedig valamennyi mobilszolgáltató telefonjairól is működni fog a szolgáltatás.
Az Európai Bizottság még 2007-ben hozott határozatot arról, hogy bevezetik a 116-tal kezdődő, a közérdeket szolgáló ingyenes telefonszámokat. Ezek közül kettő eddig is elérhető volt itthon: a 116-000 az eltűnt gyermekek vonala, a 116-111-es szám pedig a gyermekek segélyvonala.
– Fontos, hogy minél többen tudjanak az új számról, és tisztában legyenek azzal, hogy hová fordulhatnak kilátástalan helyzetükben. Minden ember élete ér annyit, hogy legalább egyszer telefonáljon – hívja fel a figyelmet a LESZ elnöke.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
