A világszerte eluralkodott pénzpiaci pánik ellenére a magyar állampapírpiacról nem menekültek ki tegnap a befektetők. Igaz, növekedtek a hozamok és a kockázati prémium, de az Államadósság Kezelő Központ tegnap is értékesíteni tudta a 40 milliárd forint értékben meghirdetett diszkontkincstárjegyet. Ha tehát valamiben nagyon különbözik a mostani pénzpiaci hisztéria a 2008-astól, az az, hogy miközben három évvel ezelőtt gyakorlatilag 1000 milliárd forintnyi külföldi tőke elillant a magyar állampapírpiacról, ennek a jelei most nem mutatkoznak.
– A magyar gazdaság fundamentumai sokat javultak 2008-hoz képest, ezért van viszonylagos nyugalom az állampapírpiacon – mutatott rá a Magyar Nemzetnek Dedák István közgazdász, a Károly Róbert Főiskola tanára. Mint mondta, ahogy növekszik a befektetők körében a pánik, egyre jobban felértékelődik azon lépések fontossága, amelyeket a magyar gazdaságpolitika megtett a hitelesség visszaszerzésére. Szerinte a kormánynak most nincs más dolga, mint kitartani tervei mellett, minden eszközt megragadni a hiánycélok tartása érdekében, végrehajtani a Széll-terv intézkedéseit, és ragaszkodni kell a devizahitelesek védelméhez is.
A svájci frank ára tegnap újra rekordot döntött: több mint 273 forintot is kellett adni az alpesi fizetőeszközért, és az euró is benézett a 278-as szint fölé. Ez egyre elviselhetetlenebb terhet ró az adósokra.
– A svájci frankban lévő adósság mértéke valóban sérülékeny pontja a magyar gazdaságnak. A mostani árfolyamnál sokkal magasabbra azonban már nem igazán mehet a svájci fizetőeszköz ára, ugyanis ezt az ottani gazdaság is megszenvedi. Ha csillapodnak a kedélyek a tőkepiacon, első körben egy-két hónapos távlaton belül visszatérünk a 240-es szintre – hangsúlyozta a közgazdász, aki negyedéves távlatban a 220-as árfolyamot tartja reálisnak. Szerinte a 430 bázisponton álló kockázati felárunk is vissza fog kúszni 300 alá hamarosan, mert az emelkedésnek nem hazai okai voltak. A csökkentés amiatt következik majd be, hogy a jelek szerint az unió központi bankja hónapokig fog olasz és spanyol kötvényeket venni, és várhatóan az USA is újabb likviditásélénkítő intézkedéseket hajt végre. Ez részben meg is történt, mert a Fed tegnap este bejelentette, hogy még legalább két évig a jelenlegi nulla közeli szinten tartja az irányadó kamatlábat. Az indoklás szerint az amerikai gazdaság idei növekedése lényegesen elmarad a Fed által korábban várttól. E döntés a délután valamelyest megnyugvó piacokat ismét felzaklatta.
Összességében Dedák úgy gondolja, hogy a magyar gazdaságpolitikai törekvések nem kerültek veszélybe. Azt is hozzátette, hogy a jövő évi költségvetés számaival kapcsolatban még sok a bizonytalanság, így kulcskérdés, hogy mi történik a büdzsével 2012-ben.
Az amerikai leminősítés hatásait taglalva tegnapra már számos elemző azt jósolta, hogy a magas eladósodottság, a frankkitettség és a külföldiek magas részaránya miatt a magyar államadósság finanszírozásában nemsokára Magyarország is felkerül a pániktérképre. Dedák ezzel nem értett egyet, szerinte a magán-nyugdíjpénztári vagyonból végrehajtott adósságcsökkentés (aminek köszönhetően ma már az uniós átlagnál alacsonyabb a magyar adósságszint), a két százalék körüli gazdasági növekedés, a Széll-terv, illetve a továbbra is magasan többletes külkereskedelem védelmet nyújthat Budapestnek.
Elinflált adósság? – Először is be kell ismerni, hogy a felhalmozott adósságot soha nem lehet teljes egészében visszafizetni – nyilatkozta tegnap Kenneth Rogoff, a Nemzetközi Valutaalap volt vezető közgazdásza, a Harvard Egyetem professzora. Szerinte a pénzromlás ütemének növekedése megkönynyítheti a kilábalást; az államadósság-válság miatt fel kell adni a szigorú inflációs célokat Európában és az Egyesült Államokban.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
