Ara-Kovács Attila, Dalos György, Demszky Gábor, Haraszti Miklós, Hodosán Róza, Iványi Gábor, Kenedi János, Konrád György, Kőszeg Ferenc, Magyar Bálint, Mécs Imre, Radnóti Sándor, Rajk László, Szilágyi Sándor és Tamás Gáspár Miklós – azok névsora, akik nyílt levélben szólították fel az európai biztosokat, lépjenek fel határozottan a vallásszabadság és más alapvető szabadságjogok védelmében, mert szerintük azokat „komoly veszély fenyegeti” Magyarországon.
A Viviane Redingnek, az Európai Bizottság alelnökének, a jogérvényesülésért, alapvető jogokért és uniós polgárságért felelős európai biztosnak és Thomas Hammarbergnek, az Európa Tanács emberi jogi biztosának címzett levél többek között hangsúlyozza: a magyar Országgyűlés olyan új egyházügyi törvényt fogadott el, amely megvonta több mint száz vallási felekezet egyházi státusát, hozzátéve, az Európai Unió Alapjogi Chartája 10. és az emberi jogok európai egyezménye 9. cikkének „nyílt semmibevételével” csupán tizennégy felekezet tarthatta meg egyházi minősítését és az azzal járó jogait.
Az aláírók szerint a törvény sérti az állam és az egyház elválasztásának demokratikus normáit, hiszen a jövőben az Országgyűlésben ülő politikai pártok szavazata dönt az egyházak elismeréséről. A levél megfogalmazói szerint a törvény több magyarországi egyházat „diszkriminációval sújt”. – Mindeddig az EU egyetlen tagállama sem merészelt ilyen szemérmetlenül szembehelyezkedni a vallásszabadság, a törvény előtti egyenlőség, az egyház és az állam szétválasztása elvével, közös Európánk bevett alapjogaival – fogalmaznak a kritizálók. Mint írják, a nyilvántartásból kizárt egyházak közül többen vezető szerepet töltenek be a hajléktalanok, idősek, szegények szociális gondozásában; romákat, elítélteket, gyermekeket és fiatalokat támogatnak, több tízezer rászoruló embert segítenek. Az aláírók szerint támogatásuk megszüntetése szociális katasztrófához vezet, több kizárt egyház pedig sikeres középiskolákat és felsőoktatási intézményeket működtet, amelyeknek az akkreditációja most megszűnik. Felróják azt is, hogy automatikusan kizárnak a kérelmezők közül minden, húsz évnél kevesebb ideje létrejött vallási csoportosulást, megsértve személyiségi jogaikat, s az engedélyezéshez legalább ezer embernek személyesen kell aláírnia a kérelmet.
– Nem felel meg a valóságnak, hogy az új egyházi törvény diszkriminatív lenne bármely magyarországi egyházi közösség számára – nyilatkozta lapunknak Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkára. Hozzátette: azokat az egyházakat és vallási közösségeket, amelyek elsődleges vallási tevékenységet folytatnak, illetve közfeladatokat látnak el, nem éri hátrány az új jogszabály által. – Tarthatatlan volt viszont az az állapot – mondta az államtitkár –, hogy Magyarországon az elmúlt években több mint háromszáz egyházi közösség volt bejegyezve, legnagyobb részük olyan, amelynek vezetői gazdasági tőkét kovácsoltak kvázi vallási közösségük tevékenységéből.
Az államtitkár szerint nem szenvednek kárt azok a középiskolák és felsőoktatási intézmények sem, amelyek egyházi fennhatóság alá tartoztak, illetve tartoznak, hiszen ezek az iskolák színvonalasan működnek, tehát szükség van rájuk. – A nyílt levél megfogalmazói mindemellett tudatában lehetnének annak, hogy az egyház és az állam viszonyának rendezése teljes mértékben nemzeti hatáskörbe tartozik, azaz nemzeti ügy – hívta fel a figyelmet Balog Zoltán.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség