Miközben a Munkástanácsoknak is lenne mondanivalója a dolgozókat érintő eddigi, illetve tervezett kormányzati intézkedésekkel kapcsolatban, a szakszervezeti konföderáció úgy döntött, nem vesz részt a Parlament elé meghirdetett demonstráción szeptember 12-én. Palkovics Imre elnök azt mondja, hitelteleníti a megmozdulást, hogy az akció hátterében ott a szocialista párt; Mesterházy Attila a legfőbb buzdító. Ez csak rontja a tüntetők esélyeit. Nem új a tendencia, mind több szakszervezeti ember tartja úgy: a szocialistáknak mára nem sok közük maradt a baloldali értékekhez, legfeljebb a lózungok szintjén (a kézzelfogható értékekhez is csak annyiban, hogy azokat meg elvitték…). Megjegyzem, az egészben leginkább az a hír, hogy az MSZP-ben még mindig úgy gondolják, bárhová lavírozták is az országot a múltban, mögöttük a munkavállalók töretlen bizalma – sőt, az egyenesen jár nekik. Holott attól, hogy a melósember tüntetni megy egy kormányintézkedés ellen, még nem feltétlenül a szocikat szereti. A Mesterházy-csapatnak ellenben jól jön egy ilyen demonstráció (minden jól jön, amivel a kabinet támadható), ezért lelkendezik olyan önfeledten: nyakon ragadja a közös pontot, platformot szervez rá, aztán meg az élére áll zászlóvivőnek. Ahogyan szokta.
Azért egyre kevesebb már az ilyen közös pont. Riasztóbb annál a MSZP, semmint hogy egymást tapossák érte a brigádot lájkolni igyekvők, s bizony az emlékezetkiesésben szenvedő nosztalgiázók száma sem nőtt. Nem is csoda, hogy a Munkástanácsok sem az Internacionálét dúdolja…
Kubatov Gábor is elbúcsúztatta a mandátumát elvesztő Fekete-Győr Andrást