A hétfői tanácskozás után a tegnapi rendkívüli ülésén sem döntött az AB a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos határozattervezetről. Sereg Andrásnak, az AB sajtófőnökének a tájékoztatása szerint „új szakmai szempontok merültek fel az ügyben”, ezért a testület folytatja a kérdés tárgyalását, de ezen a héten már nem lesz napirenden a téma. Korábban több internetes lap is arról írt, hogy „megszületett” az AB határozat-tervezete a magánnyugdíjpénztárakat érintő törvényről, és nagy valószínűséggel augusztus végéig el is fogadják. Lapunk hívta fel a figyelmet arra, hogy a döntés elhúzódása a valószínűbb forgatókönyv, mert szeptember 1-jén öt új taggal bővül a testület, s az ő szavazatuk döntően befolyásolhatja a végleges határozat tartalmát. Sajtóhírek szerint a tervezet megsemmisítené a törvény azon pontját, amely megvonja az állami nyugdíjjogosultságot a magánkasszáknál maradt tagoktól, illetve veszélybe kerülhet a törvény azon rendelkezése, amely a munkáltatói nyugdíjjárulékot átnevezte nyugdíj-hozzájárulássá. Paczolay Péter AB-elnök nem kívánta kommentálni az állítólagos tervezet tartalmát. Az MSZP is nyomást gyakorolt az AB döntéshozatalára: Kórozs Lajos hétfőn azt mondta, ha az AB úgy dönt, hogy a megmaradt magán-nyugdíjpénztári tagok nem jogosultak az állami nyugdíjra, akkor az MSZP a strasbourgi bírósághoz fordul az ügyben.
Az AB döntésétől függetlenül gyakorlati szempontból várhatóan nem fog változni a kormány által elindított nyugdíjreform iránya. Erről Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő is beszélt, de Orbán Viktor is leszögezte február 2-án, hogy „a hazai nyugdíjrendszer végleges formát öltött, s ezt egy alkotmánybírósági határozat sem változtathatja meg”.
origo.hu
Mohács, Berlin, Szent István – Évszámok, amiket illene tudni
