Gyáli szemétügy

A szemétügy – pontosabban a szemétdíj növekedése – országos probléma. A környezetvédelem szempontjából a már tovább nem használható, nem feldolgozható hulladék ártalmatlanítása a lakosság szempontjából egyre növekvő kiadásokat jelent. A most életbe lépett törvény a hulladékkezelésről ezt az ellentétet – az egyre inkább igényesebb és modernebb ártalmatlanítás és az egyre magasabb költségek között – a szolgáltatás minőségével és mennyiségével arányos díjfizetéssel oldja meg, a polgári jog alapelve szerint. Ha ez nem így történik, hanem a monopolhelyzetben levő szolgáltató túlzottan magas átlagdíjat követel, a lakosság nem akarja igénybe venni a szolgáltatást.Ez volt Gyálon is az ellentéteknek, a lakosság elégedetlenségének az oka. Gyál város, 20 300 lakosa volt 2000-ben. A lakások több mint 80 százaléka kis kertes családi ház, ahol a konyhai hulladékot, a nem fertőzött növényi maradványokat újrahasznosítják, komposztálják, visszaforgatják a talajba. Sok háztartásban a csomagolóanyagokat, a fák nyesedékét eltüzelik. Így a keletkező hulladék kevés, hetente alig 10-20 liter. A 2000 áprilisában kiírt pályázaton nyertes ASA Magyarország Kft. pedig az átlagdíjat heti egy kuka, azaz 110-120 liter minimális mennyiség után követeli. Ez azt jelenti, hogy az eddigi 250–320 forintos havi szemétdíj helyett 743–864 forintot kellett fizetni 2000. június 1-jétől. Ez nemcsak Gyálon volt így, sok település került hasonló helyzetbe Pest megyében.Egy tavalyi felmérés így jellemzi a Pest megyei állapotokat: „... a vizsgált közszolgáltatások igénybevétele az ingatlantulajdonosokra nézve kötelező, így a megállapodásra vonatkozó döntési lehetőség nagymértékben korlátozott a szolgáltatást igénybe vevők szempontjából.” Tehát a szólás szerint: eszi, nem eszi, mást nem kap.Egy rosszul szervezett és korán elvetélt aláírásgyűjtés sikertelensége csak fokozta az elégedetlenséget. Az augusztus végén kihozott negyedévi 2228 forintos számlát többen nem fizették ki. Sokan vagy semmit, vagy nagyon kevés hulladékot tettek ki begyűjtésre és elszállításra. Ekkor lépett az önkormányzat. A képviselő-testület bizottságai először is kidolgozták a rászorultak és nehéz anyagi helyzetben lévők segélyezési rendszerét, beleértve a szolgáltatás ingyenességét is. Ez azonban nem nyugtatta meg azokat, akik ténylegesen kevés hulladékot termelnek, és mégis teljes szolgáltatási díjat követeltek tőlük. Nagyrészt kertgazdálkodással is foglalkozó, különben rendes és tiszta környezetet tartó, a köztisztaságra is vigyázó kis létszámú családok érezték igazságtalannak a kialakult helyzetet.Később újra megmozdult az önkormányzat. A szolgáltató is tett engedményeket, így született egy újabb döntés. A javaslat szerint azoknak a háztartásoknak, ahol minden kétséget kizáróan és bizonyítható módon kevés hulladék keletkezik, méltányosan ötven százalékkal csökkentik a szemétdíját. Igaz, hogy ez még nem az említett törvény megfogalmazása szerinti szolgáltatással értékarányos díj, de jelentős lépés ebben az irányban. Hangsúlyozom az önkormányzat állásfoglalásának példamutatását, mert vélhetően elsőnek hozott ilyen határozatot Pest megyében. De nem szabad elfeledkezni érzelmi-erkölcsi hatásáról sem. E határozat nem- csak erősíti a lakosság bizalmát az önkormányzatban, de megszilárdítja az emberek hitét és meggyőződését is, hogy érdemes tisztességesnek lenni, betartani a törvényeket, vigyázni a köztisztaságra és a környezet védelmére.Igaz, ez még csak egy kompromisszum, de szomszédaimmal együtt úgy látom, ez a járható út a korszerű hulladékkezelés és környezetvédelem megvalósításához.Ötvös József, nyugdíjasGyál