Az elmúlt kilenc esztendőben a magyar bírák több mint ötven ügy eldöntéséhez kértek segítséget az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságától. Az első látásra alacsonynak tűnő szám voltaképpen igen magas: a Magyarországgal egy időben, vagyis 2004-ben belépő másik kilenc tagállam összesen nem terjesztett elő annyi beadványt, mint a hazai ítélkező fórumok. Egyebek közt ennek okait is feltárná az a joggyakorlat-elemző csoport, amelyik e héten kezdte meg a tevékenységét. A szakmai testület vezetője, Osztovits András kúriai bíró a Magyar Nemzet kérdésére elmondta: elsősorban azt vizsgálják meg, hogy a magyar bírák milyen esetekben fordultak Luxembourghoz, és milyen kérdéseket címeztek az uniós bíróságnak. Áttekintik emellett azt is, miként használták fel az Európai Bíróság jogi útmutatásait a hazai ítélkező szakemberek. Az ügyek feldolgozását, az esetleges ítélkezési hibák feltárását és a tapasztalatok összefoglalását segítheti, hogy négy kúriai és két ítélőtáblán dolgozó bíró mellett egy ügyvéd és három elméleti, egyetemi szakember is részt vesz az elemzőmunkában. Osztovits András várakozása szerint a csoport szeptemberben fejezheti be a vizsgálódását.
Az Európai Unió bíróságát – úgynevezett előzetes döntéshozatali eljárásban – akkor kereshetik meg a tagállamok bírái, ha valamelyik ügyben uniós jogszabályt kellene alkalmazniuk, de annak pontos tartalma nem egyértelmű. A luxembourgi bíróság csak a kérdéses rendelkezést értelmezi, majd közli: az adott esetben mit jelent az EU-s előírás. Arról tehát a közösségi fórum nem határoz, hogy a magyar ügyben melyik peres fél álláspontja a helyénvaló, ennek eldöntése – az uniós válasz alapján – a hazai bíróság feladata.
Az elemzőmunka megkezdése előtt Osztovits András arról beszélt, hogy az elmúlt kilenc évben legtöbbször adóügyi, közigazgatási és fogyasztóvédelmi ügyek kerültek Magyarországról az Európai Bíróság elé. A beadványok nyomán Luxembourg számos alkalommal megvizsgálta például a hazai áfa-jogszabályt, legtöbbször amiatt, mert a magyar bíróság nem tudott döntést hozni az adózók és az adóhivatal jogvitájában. Máskor a helyi iparűzési adó vagy a regisztrációs adó kapcsán értelmezte az Európai Bíróság a közösségi szabályokat. A luxembourgi bírák állást foglaltak a cégeljárás szabályairól is, emellett áttekintették több menekültügyi, valamint fogyasztóvédelmi eljárás részleteit.
