Lezsák: Az erőszakos baloldal minden értéket elsöpör +Képriport

Prohászka Ottokár bronzból készült mellszobrát pénteken, a katolikus püspök születésének 150. évfordulóján avatták fel a Lakiteleki Népfőiskola keresztény panteonjában.

MNO
2008. 10. 10. 18:20
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kligl Sándor szobrászművész alkotását Bábel Balázs, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye érseke, Lezsák Sándor (Fidesz), az Országgyűlés alelnöke és Balog Zoltán (Fidesz) országgyűlési képviselő, a parlament Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának elnöke avatta fel.

Lezsák Sándor a keresztény egyház megújhodásának egyik apostolaként jellemezte Prohászka Ottokár püspököt, aki – mint mondta – világosan látta: „ha nem születik az egyház vezetésével megoldás a szociális feszültségek leküzdésére, akkor teret nyer az ateista, erőszakos baloldal, amely minden értéket elsöpör”.

Prohászka Ottokár 1858. október 10-én Nyitrán született. 1863-ban Rózsahegyen kezdte meg iskolai tanulmányait, a középiskolát a losonci református gimnáziumban, a nyitrai piarista gimnáziumban és a kalocsai jezsuita gimnáziumban végezte. Rómába került a jezsuiták egyetemére, itt szerzett bölcseleti, majd teológiai doktorátust.

1881. október 30-án Rómában szentelték pappá. A következő évben hazatért és Esztergomban lett káplán. 1891-ben lefordította és kiadta XIII. Leó pápa beszédeit és leveleit, s az egyházfő szociális tanításait hirdetve igyekezett keresztény megoldást találni a munkáskérdésre, szemben a feltörő szociáldemokráciával. 1905. október 17-én nevezték ki székesfehérvári püspökké, december 24-én X. Pius pápa személyesen szentelte fel a Sixtusi Kápolnában.

Az első világháború után aktívan részt vett a napi politikában, a keresztény-nemzeti kurzus meghatározó szellemi vezetőjévé vált. 1920-ban a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának székesfehérvári képviselője lett a nemzetgyűlésben, ahol támogatta Horthy Miklós kormányzóvá választását.

Prohászka Ottokár fontosnak tartotta a párbeszédet a modern tudománnyal és kultúrával, a világiak szerepét az apostolkodásban. Az 1919-es proletárdiktatúrát figyelmeztetésnek tekintette, szorgalmazta a keresztény-nemzeti érdekvédelmi és politikai szervezkedést.

A Magyar Tudományos Akadémiának előbb levelező, majd rendes tagja lett, beválasztották a Kisfaludy Társaságba, és a Szent István Akadémia alapításában is részt vett. Számos teológiai munkája jelent meg. Prohászka Ottokár 1927-ben halt meg.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.