Hogy a megyében mennyi dögkút is működött, ahová egyszerűen csak bedobálták az elhullott jószágok tetemeit, nem tudni – mondta el a megyei internetes portálnak Éva Gábor, a megyei állat-egészségügyi állomás szakfőorvosa. Azt viszont biztosan állítja, hogy a többségüket felszámolták, a környezetüket rendbe tették, a többit, elvileg, nem lehet használni. Ezzel párhuzamosan három olyan telepet építettek, ami több kistérség ilyen jellegű gondjait oldja meg. Kővágószőlős, Szajk és Nagycsány mellett valósult meg, egyenként több száz millió forintért, zömmel uniós pénzből begyűjtő állomás, olyan, ami minden tekintetben megfelel az európai normáknak.
Csakhogy az ünnepélyes átadásokat követően a begyűjtők még mindig nem működnek, annak ellenére, hogy legkésőbb október elejére ígérték a beindításukat. Az ok egyszerű: nagyon sok pénzbe kerül a működtetésük. A legjobb helyzetben még a szajki telep van, ahol a tetemeket nemcsak gyűjtik, hanem fel is dolgozzák: a mezőgazdaságban hasznosítható komposztot készítenek belőlük, így relatíve olcsóbb a működtetés.
A problémát jól példázza a nagycsányi lerakó. Bár megvan az engedély, nem találtak üzemeltetőt, aki a közbeszerzésben megjelölt pénzért kötélnek állt volna. Így most a kistérségi társulás egy nonprofit társaságot hoz létre a működtetésre, ilyen a szajki esetében már létrejött. De ezen túl továbbra is fizetni kell a feldolgozásra szakosodott ATEV-nek, amelyik elviszi a hűtött tetemeket, a kettő együtt pedig rengeteg pénzt visz el.
Úgy tűnik, jobban jártak a megye északi részén, ahol egy vállalkozás begyűjti az elhullott állatokat, hiszen így nem kell fenntartani a költséges tárolókat.
(bama.hu)
