Ódor: Az önkormányzatok szétverését ne fogják a válságra!

A kényszerű gazdasági helyzet a kormány által folyatott felelőtlen gazdaságpolitikának köszönhető. A megyerendszer leépítése, tudatos szétverése nem világgazdasági eredmény, ezért „kényszerű gazdasági helyzetre” hivatkozva kérni számon a szándékos rombolás következményeit, s önkormányzati reform elnevezéssel végleg ellehetetleníteni az önkormányzatiságot, nem járható út – írja Ódor Ferenc közleményében.

A Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke közleményben reagált Demszky Gábor kormányközeli lapban megjelent interjújára. Az elnök úgy vélekedik, kompromisszumot kell kötni, de nem az egyik fél ellehetetlenítésével. Hozzátette: határozottan visszautasítja és ellenzi, hogy a megyei önkormányzatok hibájaként tüntessék fel a kormány elvonó, megszorító politikáját, s ezért „önkormányzati reform” néven az egészségügy, az oktatás, a közigazgatás és a szociális ellátórendszer szétveréséhez hasonló akcióba kezdjenek a megyei önkormányzatok ellen.

„Önkormányzati reform kormány módra”

Egyetértek Demszky Gáborral, hogy csökkenteni kell a képviselők számát, de nem a közösségi önrendelkezés csorbításával. A lakosság közszolgáltatásokhoz való hozzáférése kerülhet ezzel veszélybe – áll Ódor kommünikéjében. Nem szabad összemosni a képviselők számát az önkormányzatok számával. A Magyarországéval közel azonos népességű Csehországban vagy Görögországban csaknem kétszer annyi helyhatóság működik. Az egy települési önkormányzatra jutó lakosok számarányát tekintve is csak ötödikek vagyunk Európában – írja Ódor. Érdemes vizsgálni a lengyel vagy brit modellt, de nem tekinthető mintának, hiszen a briteknél majdnem 120 ezer fő jut egy települési önkormányzatra, míg az európai átlagszám ennél jóval kevesebb. Ódor elmondta: egyetért abban, hogy a párhuzamos feladatellátást fel kell számolni, de nem a középszintű, választott vezetésen számon kérve a kormány tudatos politikájaként létrejött kettősséget.

Demszky Gábor azt mondja: „a mai rendszer rendkívül igazságtalan”. Ezt alátámasztandó, Ódor számos példát hoz: ugyanarra a szociális ellátására ma egy kistérség 840 ezer forintot kap személyenként, a megyék hétszázezret. A helyi önkormányzatok átadják az alulfinanszírozott feladataikat a megyei önkormányzatoknak, akiktől elvették bevételi forrásaikat. Alkotmányellenes döntésekkel sújtották a megyei önkormányzatok egészségügyi intézményeit. Öt százalékkal kevesebb pénz jut az önkormányzatoknak a személyi jövedelemadó növekményéből jövőre, ezzel 50 milliárd forinttal rövidíti meg a kormány az önkormányzatokat.

A költségvetés időről időre felültervezi az önkormányzatok várható bevételét, amikor a helyi iparűzési adót, a pályázatoknál nyerhető pénzt, illetve az önkormányzatok saját bevételét állapítja meg. Az önkormányzatok helyzetét súlyosbítja, hogy a kezelésükben lévő intézmények működtetése az inflációt meghaladó mértékben drágul, a normatíva összege ezt nem követi. A megyei önkormányzatokra előreláthatólag még több feladat fog hárulni, s ezt a kormányzati politikának köszönhetően még kevesebb pénzből kell megoldani.

Az önkormányzatok országos szövetségének elnöke úgy fogalmazott: a Népszava tétele, miszerint a „megyerendszer leépítésébe legalább belekezdtek, de a régiós felépítés megbukott főként azok ellenállásán, akiket érintett: a közigazgatásban dolgozókon” különösen bántó, mivel az Alkotmánybíróság 2007. november 13-án hozott határozatában megállapította: a törvényhozó megsértette az Alkotmányt, ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányos törvényi alapok hiányában megalkotott, a közigazgatási hivatalokról szóló 297/2006. (XII. 23.) rendeletet 2008. június 30-i hatállyal megsemmisítette.

„A MÖOSZ nevében nem fogadhatjuk el a megyei önkormányzatok tudatos tönkretételét, s önkormányzati reform néven egy jól működő és továbbfejleszthető rendszer – területi önkormányzatiság – tudatos ellehetetlenítését.” – írja Ódor Ferenc.

(OS)