A washingtoni székhelyű nemzetközi pénzügyi szervezet igazgatósága helyi idő szerint délután ülésezett. A távirati iroda a döntésről közvetlenül az ülés után értesült az IMF-től. Az igazgatósági ülés után kibocsátott közlemény szerint a hitelkeret azt a célt szolgálja, hogy Magyarország el tudja kerülni „a pénzügyi piaci nyomás elmélyülését”.
A valutaalap múlt kedden jelentette be, hogy Magyarország összesen 25,1 milliárd dolláros gazdasági védőhálót kap, 17 hónapig készenlétben, azaz rendelkezésre tartott hitelkeret formájában, ezzel segít Magyarországnak kezelni a pénzügyi válság következményeit. A nemzetközi összefogásban a valutaalap 15,7 milliárd dolláros hitelkeretről állapodott meg Magyarországgal; az Európai Unió további 8,1 milliárd, a Világbank 1,3 milliárd dolláros segítséget kész nyújtani. A mentőöv bejelentésekor Dominique Strauss-Kahn főigazgató közleményben tudatta: a határozott magyar intézkedések igazolják, hogy az ország kivételes szintű forrásokhoz férhet hozzá a valutaalaptól; a hitelkeret összege a magyar IMF-kvóta több mint tízszerese. Mint írta, a segítség erősíteni fogja az ország gazdaságának rövid távú stabilitását, és javítja hosszú távú növekedési potenciálját.
A csütörtöki közlemény szerint a 17 hónapos készenléti keretből Magyarország 4,9 milliárd euróhoz azonnal hozzáférhet, a maradék összeget öt részletben lehet majd lehívni, negyedévenkénti felülvizsgálathoz kötve. A közlemény szerint az IMF pénzügyi támogatása az EU és a Világbank segítségnyújtási készségével együttesen elegendő tartalékot fog biztosítani Magyarországnak ahhoz, hogy teljesíteni tudja külső adósságkötelezettségeit még szélsőséges piaci feltételek mellett is.
John Lipsky, a 185 tagú IMF első vezérigazgató-helyettese az igazgatósági ülés után arról beszélt, hogy „Magyarország utóbbi években végrehajtott sikeres makrogazdasági kiigazítását megzavarta a globális pénzügyi krízis”. Megállapította, hogy a globális likviditás romlása és a kockázatkerülés erősödése következtében a pénzügyi piacok Magyarországon fokozott nyomás alá kerültek. Lipsky leszögezte, hogy a pénzpiaci feszültség csökkentéséhez magas fokú elvi fegyelemre és „nagy külső finanszírozásra” lesz szükség. Lipsky szerint a tervezett intézkedések javítani fognak a befektetői bizalmon. A témával kapcsolatos MNO-interjút itt olvashatja, korábban pedig közgazdászok arra figyelmeztettek: egyfajta pénzügyi lélegeztetőgépet kapott Magyarország.
Magyarországot elsőként érte el a pénzügyi válság hatása
Az IMF európai igazgatója, James Morsink telefonos sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a nemzetközi pénzintézet a készenléti hitelért cserébe kérte a bankrendszer támogatását, a költségvetési hiány csökkentését és az infláció elleni fellépést. „Az IMF-fel való megállapodás célja, hogy elősegítse a magyarországi pénzpiacokra nehezedő nyomás gyors csökkenését, támogatva ugyanakkor a hosszú távú gazdasági célokat, megteremtve az államháztartás és a bankszektor reformját elősegítő feltételeket” – közölte az IMF. „Magyarország egyike azoknak a feltörekvő országoknak, amelyeket elsőként ért el a pénzügyi válság hatása” – emlékeztetett Anne-Marie Gulde, az IMF magyarországi képviseletének vezetője. A valutaalap szerint a magyar gazdasági teljesítmény az idén 1,75 százalékkal nő, jövőre egy százalékkal csökken, és a növekedés várhatóan csak 2011 után éri el a 3 százalékot. A közlemény kiemelte a két kulcsfontosságú célkitűzésen alapuló gazdasági programot. E célkitűzések: a költségvetés lényeges módosítása, amely lehetővé teszi, hogy csökkenjen az államadósság finanszírozási igénye, illetve a belföldi pénzügyi piacok likviditásának és a bankok megfelelő tőkeellátottságának a fenntartása. Magyarország külső adósságának magas szintje, amely 2007 végén elérte a GDP 97 százalékát, valamint a jelentős mérleghiány negatívan befolyásolta az ország iránti befektetői kedvet.
A 2006-ban elfogadott makrogazdasági és pénzügyi megszorítások, így a költségvetési hiány csökkentése és az adóbehajtások javítása ellenére Magyarországot jelentősen érintette a globális hitelpiaci válság – áll az IMF honlapján közzétett közleményben. A GDP mintegy kétharmadát kitevő államadósság csökkentése érdekében a közszolgálati alkalmazottak bérét befagyasztják és 13. havi bérük kifizetését is felfüggesztik, továbbá korlátozzák a 13. havi nyugdíj kifizetését a 2009-es költségvetésben – ismertette a hiány csökkentésére hozott intézkedések egy részét James Morsink. Az intézkedések célja, hogy a költségvetési hiány jövőre a GDP 2,5 százalékára csökkenjen – tette hozzá. Magyarország a második ország, amely számára az IMF jóváhagyta a pénzügyi válság miatt kért készenléti hitelkeretet. Ukrajna számára a pénzintézet csütörtökön döntött 16,4 milliárd dolláros készenléti hitelről. Izland és a Seychelles-szigetek számára is ígértek készenléti hitelt, de kérelmüket még nem kapták meg.
(MTI/MNO)
origo.hu
Megható üzenetet küldött édesanyja Kapu Tibornak
