Összefogással kell fellépni a klímaváltozás ellen

A pénzügyi és gazdasági válság megmutatta, hogy a világ képes összefogni a hatás mérsékléséért, és ugyanígy kell tennie a klímaváltozás hatásainak csökkentése érdekében is – mondta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a megújuló energiaforrásokkal és az energiahatékonysággal foglalkozó 8. európai interparlamentáris tanácskozás pénteki megnyitóján Budapesten.

Megnyitóbeszédében a parlament elnöke rövid és hosszú távú erőfeszítéseket sürgetett nemzetközi és nemzeti szinten a klímaváltozás hatásának csökkentésére. Magyar szempontból fontosnak tartotta megjegyezni azt is, hogy az átlaghőmérséklet 2 Celsius-fokos emelkedése a Kárpát-medence klimatikus viszonyai között 3-4 foknak felel meg. Szili elmondta, hogy a megújuló energiaforrások tekintetében Magyarország lehetőségei elmaradnak az európai átlagtól, ezért fontos az energiával való takarékosság és a hatékony felhasználás.

Az EU 2007 márciusában azt a célt állította a tagországok elé, hogy 2020-ig 20 százalékkal mérsékeljék az energiafelhasználást, ugyanilyen arányban csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását, és érjék el, hogy a megújuló energiaforrások aránya 20 százalékra emelkedjen az energiatermelésben.

Válságok idején ismert reflex, hogy egyes kormányok megváltoztatják a prioritásokat és hátat fordítanak a másfél évvel ezelőtti vállalásoknak – mondta Mechtild Rothe, az Európai Parlament alelnöke, az Európai Fórum a Megújuló Energiáért (European Forum for Renewable Energy Sources – Eufores) elnöke. Hozzátette: a gazdasági válság lehetőség is az energiafogyasztás szerkezetének átalakítására.

A konferencia felszólalói emlékeztettek arra, hogy fontos szakaszába érkezik az Európai Unió megújulóenergia-direktívájának tervezete. Az új direktíva várhatóan még az év vége előtt megszületik – mondta Kottász Emese, az Európai Bizottság munkatársa, aki Andris Piebalgs energiaügyi biztos nevében szólalt fel. Az irányelv nemcsak célokat fogalmaz meg – hangsúlyozta –, hanem a megújulóenergia- beruházásokat korlátozó adminisztratív akadályok megszüntetését is kötelezővé teszi.

Nagy Andor, a Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti képviselője, az Eufores tagja szerint a klímaváltozás hatásainak csökkentése nem technológiai, hanem politikai probléma. A képviselő megjegyezte: ellenzéki képviselőként azon a véleményen van, hogy a magyar kormánynak nem az orosz földgáztól való függőséget kellene növelnie, hanem a megújulóenergia-termelést kellene támogatnia. A régióban ezen a téren is együtt kell működni – tette hozzá a képviselő.

A KDNP parlamenti képviselője megjegyezte, hogy Magyarországon a háztartások bevételeinek felét az energiára költik az európai átlagnál alacsonyabb energiaárak mellett. Christin Lins, az Európai Megújuló Energia Tanács (European Renewable Energy Council – Erec) főtitkára arra emlékeztetett, hogy az épületek hűtése és fűtése eddig csekély hangsúlyt kapott, pedig Európában az energia mintegy 40 százalékát erre a célra használják. Ámon Ada, a magyar Energia Klub igazgatója a 2020-ig szóló magyar energiapolitikai koncepciót ismertetve elmondta, hogy ez „direkt megrendelést” ad az atomerőművi fejlesztésre, de nincs ilyen „megrendelés” a megújuló energiát illetően. Jó hírnek nevezte viszont, hogy a térségben jelentős a potenciál a megújuló energiaforrásokban és az energiahatékonyság javításában.

(MTI)