Az ombudsman azt javasolta, hogy a kabinet fordítson kiemelt figyelmet az egységes segélyhívó rendszer megteremtéséhez szükséges jogalkotási feladatok elvégzésére. Az állampolgári jogok biztosa egy baleset kapcsán saját hatáskörében indított vizsgálatot, hogy alapjogi szempontból is elemezze az elhúzódó mentés körülményeit. A hír ugyanis arról számolt be, hogy a mentők 50 perccel a riasztás után érkeztek, mert a bejelentők információi alapján nem találták meg a baleset helyszínét. A sérültet egy véletlenül arra járó mentőautó személyzete próbálta ellátni. Közben vita folyt rendőrkapitányságok között az illetékességről, ahelyett, hogy a mentőket riasztották volna – olvasható az OBH közleményében az ügyről.
A hivatal közleménye emlékeztet arra, hogy a 112-es szám működésével kapcsolatos korábbi ombudsmani tapasztalatok szerint a segítségnyújtás késedelme döntően három okra – a riasztási lánc több áttételére, a hívó fél helyzetmeghatározásának problémájára, valamint az esetleges információtorzulásra – vezethető vissza. Ezúttal a helyzetmeghatározással volt probléma. (A 112-es hívószám Magyarország teljes területéről, bármely hálózatból, bármilyen típusú készülékkel hívható.)
Mint írják, a segélyhívások egységes kezelése több országban magas színvonalon működik. Ott rövidült a kiérkezések ideje, javult a beavatkozásban részt vevő szervezetek együttműködése, kommunikációja. Magyarországon immár öt éve van hatályban az elektronikus hírközlésről szóló törvény, amely lehetővé és kötelességgé teszi, hogy telefonos szolgáltató a segélyhívások esetén átadja a hívó fél azonosítására, illetve helymeghatározására alkalmas adatokat. Ennek ellenére csaknem valamennyi ügyeleten megfogalmazták, hogy „lehetőséget kellene teremteni” a segélyhívó fél helymeghatározására.
(MTI)

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.