A grémium meghallgatta Horváth Tamás, a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) elnökének jelentését, amelyben vázolta a patikaliberalizációt lehetővé tévő gyógyszer-gazdaságossági törvény 2007-es hatályba lépése óta eltelt helyzetet. A jelentés szerint a patikaalapítást „nyitottabbá” tévő törvény óta 400 új patika alakult, 80 százalékuk olyan településen, ahol korábban már legalább öt gyógyszertár működött, és mindössze 15 létesült olyan helyen, ahol korábban nem volt patika. A megszűnt gyógyszertárak száma 46 volt. A kamarai elnök elmondta azt is, egy tavaly októberi felmérés szerint a külföldi tulajdonban lévő patikák száma 243 volt, a gyógyszertár-láncokhoz tartozó gyógyszertárak száma – az MGYK becslése szerint – meghaladja az ötszázat. Az elnök szerint problémás az is, hogy a láncok agresszív felvásárlási politikát folytatnak.
Héja Mária, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője a szaktárca adatait ismertetve elmondta, a törvény életbe lépése óta 392 patika létesült, elsősorban azokon a településeken és városokban, ahol a lélekszám meghaladta az ötezret. Ezt a szakember azzal magyarázta, oda létesítenek patikát, ahol nagyobb a várható kereslet. Az eltelt időszakban 87 gyógyszertár szűnt meg – ismertette Héja Mária. A főosztályvezető elmondta azt is, hogy a patikaliberalizáció mindenképpen versenyt indukált a gyógyszertárak piacán, amelyet a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) sem talált versenytörvénybe ütközőnek.
Mikola István, a bizottság fideszes alelnöke azon a véleményen volt, hogy a tőkekoncentráció bekebelezi a gyógyszer-kiskereskedelmet, amit véleménye szerint nemzeti érdekkörben kell tartani, hiszen a gyógyszerellátás az egészségügy szerves része, amelynek állami hatáskörben kell működnie és nem piaci alapon.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
