Lomnici az AB-re vár a gyűlöletbeszéd elleni fellépés ügyében

Alkotmánybírósági állásfoglalásra lenne szükség a gyűlöletbeszéd elleni hatékony fellépésért – mondta Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke csütörtökön Budapesten, hozzátéve, alkotmányértelmezést kérő levelére három éve nem kapott választ a testülettől. • Az AB elnöke nem támogatja Gyurcsány alkotmánymódosítását• Kritizálták a gyűlöletbeszéd elleni alkotmánymódosítást

Az alkotmánybírósági állásfoglalásra azért lenne szükség, mert a rasszizmushoz köthető „elszigetelt, extrém esetekkel” szembeni fellépés ma sokak szerint nem biztosított a bírói gyakorlatban – hangsúlyozta Lomnici Zoltán az Antiszemitizmus a jelenkori Európában című konferencián. Azt mondta, hogy a gyűlöletbeszéd elleni fellépéssel kapcsolatban három éve kért alkotmányértelmezést a testülettől, az Alkotmánybíróság (AB) azonban eddig nem adott választ. Ennek oka az lehet, hogy erről a kérdésről belső viták vannak a testületben – tette hozzá.

Mint felidézte, a többi között az emberi méltósághoz, a jó hírnévhez és a szabad véleménynyilvánításhoz kapcsolódó kérdéseivel arra kereste a választ, hogy ezek hogyan viszonyulnak egymáshoz, hol húzható meg a határ. A magyar társadalom toleráns és befogadó, az antiszemita cselekmények száma nem magasabb, mint máshol Európában. A hatékony jogi védelemre azonban szükség van – mutatott rá felszólalásában a volt főbíró a konferencián.

A tanácskozáson Kis János, a Közép-európai Egyetem oktatója is a gyűlöletbeszéd elleni fellépést hangsúlyozta. Mint mondta, a gyűlöletbeszédet minél előbb törvényen kívül kell helyezni. Fel kell ismerni, hogy a szólásszabadság nem lehet teljesen korlátlan – tette hozzá. A szakember szerint a magyar társadalom mélyen megosztott ebben a kérdésben is: ami az egyik oldalon elfogadhatatlan, az a másikon tolerálhatónak számít.

(MTI)