A szakszervezetek kordában tartanák a „pimaszul magas” juttatásokat

Támogatják az állami cégvezetői bérek nyilvánosságát az MTI által megkérdezett szakszervezeti vezetők, akik ennek nyomán konkrét intézkedéseket is elvárnak a kormánytól. A megkérdezettek egyetértettek abban, hogy a nyilvánosság eloszlathatja a szóbeszédeket, tisztázza a helyzetet, és bizonyos esetekben rávilágíthat fenn nem tartható, „szemérmetlen” juttatásgyakorlatra is, ami önmagában is takarékosságra inthet.

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke azt mondta: a nyilvánosság mellett kiállnak, de az erről szóló kormányhatározattal elégedetlenek. Annak megfogalmazása ugyanis pontatlan, nehezen értelmezhető, így az elnök óva intett „túlteljesítésétől”. Csak a vezető tisztségviselők, az első számú vezetők és a külön menedzserszerződéssel foglalkoztatottak bére lehet érdekes – mutatott rá, hozzátéve: a csoportvezetők bérének nyilvánosságra hozatala egyáltalán nem cél és nem kívánatos. Kiemelte, hogy a külön szerződéssel foglalkoztatott menedzserek bére nem tartozik a kollektív szerződés hatálya alá.

Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke annyit mondott: a szövetség helyesnek tartja a társadalmi kontrollként is működő nyilvánosságot.

Borsik János, az Autonómok Szakszervezeti Szövetségének elnöke a kormányok túlzottan lassú reagálására mutatott rá, emlékeztetve, hogy már 2002-ben az Országos Érdekegyeztető Tanácsban tiltakozott a MÁV akkori vezetőinek 30-50-70 milliós végkielégítései miatt. Akkor a kormány megígérte, hogy fellép az ilyen gyakorlat ellen. Azóta hét év telt el – hangsúlyozta Borsik János.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetsége elnöke bár kívánatosnak nevezte a nyilvánosságot, de a mostani kampányt önmagában porhintésnek nevezte. A rendszerváltás óta eltelt 20 évben jelentősen elszakadt a vezetők fizetése az átlagkeresettől – mondta. Ezért úgy vélte, hogy a kormánynak a kérdésben tovább kell lépnie: meg kell szabnia, hogy egyes munkaköröknél a vezetők bérezése legfeljebb hányszorosa lehet az átlagkeresetnek. Ez a társadalmi igazságosságot szolgálná – fűzte hozzá. Emlékeztetett arra is: a világválság egyik üzenete éppen az, hogy nem lehet folytatni az eddigi pazarló gyakorlatokat. Nem egyes vezetőket kell pellengérre állítani, hanem a „pimaszul magas” juttatásokat kell kordában tartani.

Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) elnöke hangsúlyozta, hogy a közvélemény egyértelműen megköveteli a nyilvánosságot. Ez tiszta helyzetet teremthet – mondta. Ugyanakkor úgy vélte: az, hogy valakinek kiugróan magas a keresete Magyarországon, a legtöbb esetben inkább azt jelenti, hogy európai összehasonlításban a munkavállalóké túlzottan alacsony.

(MTI)