„A Tóra-égetéssel kapcsolatban K. István neve nem merült fel”

Bár több forrás szerint a romagyilkosságok egyik gyanúsítottja, K. István érintett volt a debreceni zsinagóga Tóra-tekercsek őrzésére szolgáló szekrényének 1995 januárjában történt felgyújtásában is, azonban neve nem szerepel az üggyel kapcsolatos ügyészségi anyagokban – tudta meg az MTI pénteken. • Árulkodó tetoválás: a kislétai temetésen járt az egyik gyanúsított? • Sorozatgyilkosság-ügy: szaporodó kérdőjelek • SZDSZ: soha ilyen rosszul nem működött még az NBH • A nemzetbiztonságtól szivárogtattak • A rendőrség nem tud a romagyilkosságok külön kitervelőjéről + Videó

„A Tóra-égetéssel kapcsolatban K. István neve nem merült fel” – közölte az ügy iratainak újbóli áttekintése után Simon Ernő hajdú-bihari főügyész. Korábban rendőrséghez közeli forrásból az MTI úgy értesült: K. István is gyanúsított volt az ügyben, de bizonyítékok hiányában még a bírósági eljárás előtt megszüntették ellene az eljárást. Ezt erősíti meg az a K. István akkori baráti köréből származó információ, miszerint a bűncselekmény idején 19 éves szkinhed nagyon megijedt, hogy börtönbe csukhatják, ezért háttérbe vonult az akcióktól.

A Tóra-égetés elkövetői – közülük ketten börtönbüntetést kaptak – az akkori Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség vezetői, illetve tagjai voltak, a szervezetet 1995-ben a Független Kisgazdapárt (FKGP) debreceni székházába jegyezték be. Érdekes véletlen, hogy a szövetség szkinhed tagjai többnyire a Debrecen melletti Bocskaikertben tartották szabadidős összejöveteleiket, ahol a romagyilkosságok másik gyanúsítottja, Cs. István is lakott.

Az MTI információi szerint azonban ekkor még semmilyen kapcsolat nem volt a most romagyilkosságokkal gyanúsított férfiak között. Kapronczi Mihály, aki a Független Kisgazdapárt hajdú-bihari elnöke volt, amikor a fiatal bőrfejűek feltűntek a párt környékén, az MTI érdeklődésére elmondta: Torgyán József akkori pártelnök utasítására – akinek a döntését telefonon Lányi Zsolt, a párt meghatározó vezetője közölte Kapronczival – kellett befogadniuk a „nemzeti ifjakat”. A pártvezetés szerint a „nemzeti ifjak”, akik később a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetségbe tömörültek, segítették volna az FKGP-t a választásokon – tette hozzá Kapronczi Mihály.

A Tóra-égetés után Kapronczit eltávolították a pártból. Szerinte koncepciós eljárás indult ellene, s bár kérésére a Legfőbb Ügyészség kivizsgálta az ügyet és megállapította, hogy a neve semmilyen összefüggésben nem merült fel a bűncselekmény, illetve a szervezetnek a kisgazdaszékházba történt befogadása kapcsán, nem rehabilitálták, s nem vették vissza az FKGP-be. Kapronczi egyébként nem emlékszik K. Istvánra, csak egy K. András nevű fiatalra, akit el is ítéltek a Tóra-gyújtogatás miatt – derült ki a későbbi MIÉP-es országgyűlési képviselő szavaiból.

(MTI)