„Elszalasztott lehetőségekből” álltak a német-magyar kapcsolatok?

Szerencsés és rendkívüli helyzetben irányíthatta a magyar-német kapcsolatokat Horvát István, egykori bonni nagykövet – hangzott el azon a budapesti könyvbemutatón, amin a diplomata „Az elszalasztott lehetőség” című memoárját mutatták be. Reális képet kéne kialakítani a rendszerváltásról, mivel sok elemet elfelejtenek belőle és az egyáltalán nem volt sétagalopp – idézte föl azokat az éveket Horváth.

2009. 09. 03. 12:19
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Dr. Horvát István 1943-ban született Budapesten. 1966-ban a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen közgazdász diplomát szerzett. 1966-tól 1973-ig a külkereskedelemben dolgozott. 1973-tól 1978-ig a belgrádi külkereskedelmi kirendeltségen irodavezető. 17979-1983 között az MSZMP Gazdaságpolitikai Osztályának munkatársa. 1983-84-ben Magyarország hágai nagykövete. 1984-től bonni, 1990. júliusától 1990. október 3-ig NDK-beli nagykövet is. 1991 végéig Magyarország bonni-berlini nagykövete. 1991 után több jelentős német vállalat tanácsadója. 2003 óta Magyarország bécsi nagykövete. A magyar-német kapcsolatok fejlesztése érdekében kifejtett sok éves tevékenységéért számos német és magyar érdemrend tulajdonosa.


Dr. Horváth István a rendszerváltás éveiben három országban volt nagykövet, azonban ezek közül mindegyik a mai Németországhoz kötődött – mondta el bevezetőjében Kiss J. László, a Magyar Külügyi intézet tudományos főmunkatársa. Kiss J. fontos momentumnak nevezte, hogy a nagykövet a rendszerváltás után is a posztján maradt. Abban a történelmi helyzetben Horváth egyszerre külpolitikusként és belpolitikusként szolgált – tette hozzá. Szerencsés helyzetben volt az egykori bonni nagykövet, mivel a 80-as években folyamatosan bővültek a magyar-német kapcsolatok, amiről ma nem beszélhetünk – hangsúlyozta a tudományos igazgató.

Az NSZK hajlandó volt együttműködni velünk

Hazánk külpolitikájának 1945 után a nyugati országok közül NSZK volt az egyik legfontosabb partnere, azonban ez nemcsak a 80-as évekre vonatkozott, hanem már a 60-as évektől kezdve így volt – mondta el Békés Csaba történész, a a Hidegháború Történeti Kutató Központ igazgatója. Békés úgy látja, nagy szerepet játszott Horváth pályafutásában, hogy nem a hagyományos diplomáciai pályát futotta be, valamint az egykori nagykövet jó kapcsolatokat ápolt az MSZMP reformvezetőivel (Németh Miklós, Horn Gyula), ami hozzájárult a későbbi jó együttműködéshez. „Horváth nemcsak elvégezte nagyköveti feladatait, hanem hatékony kapcsolatépítési feladatokat is végzett” – mondta a történész.

A 80-as években a magyar külpolitikában a kelet és a nyugat között lebegett – vélte Békés. A történész úgy látja 1978-82 között a kettős függés egyenrangúvá vált, aminek oka a nyugattól fölvett hitelek és a szaporodó gazdasági kapcsolatok voltak. A szakértő szerint az NSZK volt az egyetlen olyan nyugati partner, amely hajlandó volt komolyan együttműködni hazánkkal, valamint a nyugati integráció felé való lépéseket a németeken keresztül lehetett megtenni .

A keletnémetek kiengedése kapcsán elmondta, hogy a szovjetek meggyengülése nélkül az nem valósulhatott volna meg – hangsúlyozta a hidegháború szakértője. 1989-ben a keletnémetek emigrálása összhangban volt a világpolitikai helyzettel, szemben például 1956-al. A könyv címe kapcsán Békés kifejtette, hogy az Antall-kormány talán félt attól, hogy túl nagy lesz a német befolyás hazánkban a korábbi történelmi tapasztalatok alapján, ezért szalasztott el talán bizonyos lehetőségeket.

Horváth: Az MSZMP reformszárnyától jöttek az utasítások

Horváth kérdésre válaszolva a mai és az akkori diplomáciai munka kapcsán kifejtette, hogy a 80-as években a határok sokkal egyértelműbbek voltak, volt egy keleti és nyugati tömb. A 80-as évek közepére enyhült a nagykövetekre való magyarországi nyomás, de utasításokat ennek ellenére kaptak főleg az MSZMP reformszárnyától – mondta a volt nagykövet. „A mostani egy demokratikus világ aminek a szabályai mások, ezért nehezebb is diplomáciailag tájékozódni benne”. A volt bonni nagykövet úgy látja reális képet kéne kialakítani a rendszerváltásról, mivel manapság sok elemet elfelejtenek belőle. Az átalakulás nem volt sétagalopp volt, hanem a konzervatív és a progresszív erők folyamatos küzdelme zajlott az országban – tette hozzá. Horváth szerint a memoár kiadásának egyik oka az volt, hogy szeretett volna hozzájárulni, hogy a történészeknek legyen egy kis személyes rálátása arra a korra.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.