Az elfogadott törvényjavaslat a parlament honlapjának tanúsága szerint az Országgyűlés elnökének aláírására vár, majd a köztársasági elnökhöz kerül, akinek 15 napja van arra, hogy döntsön a törvény aláírásáról, avagy visszaküldje azt a parlamentnek, esetleg alkotmányossági kifogásokkal az Alkotmánybírósághoz tegye át. Utóbbi esetben annak ellenére, hogy az Alkotmánybíróságnak soron kívül kell elbírálnia az államfő indítványait, ez több hónapig is eltarthat, és így kétségessé válhat a jövő májusi hatálybalépés.
A Ptk. feles törvény, azaz egyszerű parlamenti többséggel módosítható, a jelenlegi ellenzék legnagyobb pártja, a Fidesz pedig már jelezte, hogy kormányra kerülése esetén felülvizsgálná az új polgári törvénykönyvet. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke júniusban, az uniós választások után az MSZP-hez írt nyílt levelében leszögezte: ha bevezetik, akkor az új Ptk.-t is vissza fogják vonni, hasonlóan a közigazgatás átszervezéséről szóló javaslathoz, az oktatási rendszert pedig a mostanihoz képest más alapokon akarják újjászervezni.
Fél évszázada fogadták el az ország első polgári jogi kódexét, az újat egy évtizeden át készítették elő a szakemberek, majd egy intenzív, tíz hónapos kormányzati munka után példátlanul hosszú, másfél éves parlamenti vita eredményeként szavazta meg a törvényhozás. Vékás Lajos akadémikus, a kodifikációs főbizottság vezetője korábban elmondta: a jelenleg hatályos, több mint százszor módosított Ptk. 1953 és 1959 között készült, nemzetközi viszonylatban nem számít réginek. A francia polgári törvénykönyv kétszáz éves, a német pedig száz. Ugyanakkor az említett országokban azóta nem ment végbe olyan mélyreható változás, mint Magyarországon az elmúlt fél évszázadban, például a tulajdonjog területén az államosítással, majd a privatizációval.
Sáriné Simkó Ágnes, az igazságügyi tárca polgári jogi kodifikációs főosztályának vezetője az MTI-nek arra a kérdésére, hogy mennyire elfogadott az új polgári törvénykönyv, azt mondta: egy ilyen átfogó jogszabálynál is lehet és kell is törekedni a minél nagyobb elfogadottságra, de a tökéletes egyetértés megvalósíthatatlan. Vannak a jogászságot megosztó szakmai problémák, továbbá vannak olyan értékválasztáshoz fűződő kérdések, amelyekre egymástól gyökeresen eltérő, de szakmailag egyformán jó megoldások adhatók, ilyen például az élettársi kapcsolat, vagy hogy szükség van-e a házastársi hűség törvényben szabályozására. A mintegy 1200 paragrafusból álló Ptk. a legterjedelmesebb és legösszetettebb magyar jogszabály lesz. Túlnyomó többsége a tárca tervei szerint jövő májusban lép hatályba, egyes részei, például a teljes öröklési jogi kódex csupán 2011-ben, de vannak egyes részletszabályok, amelyek még később. A kódex életbeléptetését külön törvény szabályozza majd, amely több száz kapcsolódó jogszabály módosítását is tartalmazza.
Rövidesen elkészül a polgári törvénykönyv miniszteri indoklása is, amely nem hivatalos ugyan, de nagyban segítheti a jogalkalmazók munkáját. Az új Ptk. alapelve az életbeléptetéssel kapcsolatban az, hogy folyamatban lévő élethelyzetekbe nem avatkozik be, ez elsősorban a hatálybalépés előtt létrejött szerződésekre vonatkozik. A polgári törvénykönyv számos könyve jelentősen megváltozott, ugyanakkor a 4., dologi jogi könyve a jogkereső állampolgárok többségének érdeklődésére is számot tartó lényeges változásokat nem tartalmaz, hasonlóan az öröklési jogról szóló 6. könyv végrendeleti öröklésre vonatkozó részéhez. A szaktárca vezetője a napokban bejelentette, hogy a kormány egy monitoringbizottságot hoz létre annak folyamatos értékelésére, hogyan halad az új Ptk. bevezetésére való felkészülés, a kapcsolódó jogszabályok előkészítése, továbbá 200 millió forintos keretet hoznak létre a bírák, ügyészek, ügyvédek és közjegyzők képzéseire.
A jelenleg hatályos, fél évszázada elfogadott és azóta több mint százszor módosított Ptk.-t felváltani hivatott új kódex a bevezető rendelkezések után tartalmazza a személyek jogát, a családjogot – amely eddig külön törvényben kapott helyet –, a dologi jogot (ez többek között a birtok és a tulajdon részletes szabályait tartalmazza), a kötelmi jogot, azaz a szerződésekre vonatkozó rendelkezéseket, továbbá az öröklési jogot. Az új magánjogi kódex alapvető elve az egyén autonómiájának, méltóságának, a magántulajdonnak és a szerződéses szabadságnak a tisztelete, a versenyképesség, az egyenlő felek egyenlő jogai és a gyengébbek fokozott védelme. Az új Ptk. célját a törvényjavaslat első szakasza így határozza meg: „ez a törvény állapítja meg a személyek mellérendeltségen és egyenjogúságon alapuló személyi, családi és vagyoni viszonyaira vonatkozó alapvető szabályokat”.
(MTI)
