Jó múltkor olvastam, hogy pókvendéglő nyílt New Yorkban. Amerikáról lévén szó semmin sem lepődik meg az ember, pókvendéglő éppúgy nyithat, mint hernyósöröző, lárvafalatozó, bármi.
Mit lehetett kapni a pókvendéglőben? A frász mellett mindenféle ínyencséget: skorpiót betyárosan salátaágyon, sajtöntettel szervírozva, óriáshangyát fekete ribizlivel megbolondítva stb. – ha már a vendég se százas. A sláger egyébként a tarantula pók volt (darabja 175 dollár). Hiszik, nem hiszik, a borsos ár ellenére hosszú sorok kígyóznak pókra várva.
Már korábban megcsíphette őket valami hülyebogár…
Azóta már Európa is ezen az úton jár. A kontinens vezetése újabban azon fáradozik, hogy rávegyen bennünket mindenféle tücskök, bogarak, lárvák és egyéb csúszómászók fogyasztására. Az Európai Bizottság felkentjeinek ugyanis meggyőződésük, csak így csökkenthető a túlzott méretű hús- és tejtermékfogyasztás.
A rovarevés kifejezetten egészséges, állítják az entoveganizmus hívei; a tücsöknek például rendkívül magas a fehérjetartalma, emellett értékes Omega–3 zsírsavakkal rendelkezik.
A hülyeségben rendre élen járó Németországban már árusítják a rovarporral dúsított tésztaféleségeket – eddig mindössze az európai vándorsáska és a lisztkukac szerepelt a sűrítő- és kötőanyagként élelmiszerekbe keverhető alapanyaglistán, mostantól viszont már pékárukba, levesporokba, csokoládétermékekbe is belemixelhetők a különféle rovarok, bogarak, kukacok.
„Régen, ha bekukacosodott a liszt, mi zsákkal együtt kidobtuk” – írja egy régi vágású kommentelő. A többi hozzászólótól nem idéznék.
