A következő tanévtől megszűnne a két tanítási nyelvű képzések támogatása a költségvetés tervezete szerint. Az elképzelésben ugyanis már nem szerepel támogatási összeg erre a célra. Tatai Tóth András, az MSZP oktatási munkacsoportjának vezetője a Népszabadságnak azt mondta: a két tannyelvű oktatás nem számít oktatási alapfeladatnak. A szocialista politikus elmondta: nem akarják beszüntetni a két tannyelvű képzést, de a finanszírozására máshonnan kell forrást találni – az önkormányzatoknak vagy a szülőknek kell állniuk a költségeket.
Emberileg és jogilag is képtelenség
Hitetlenkedve állunk ez előtt a hír előtt, de – a költségvetés szorult helyzetét is megértve – emberileg és jogilag is képtelenségnek tartom, hogy egy már meghirdetett és beindult képzési forma alól menet közben rántanák ki a támogatást – reagált a hírre az MNO-nak Hutai László. A budapesti Karinthy Frigyes Gimnázium igazgatója szerint az iskolának semmilyen módja nincs, hogy ilyen nagyságrendű költségvetési kiesést pótoljon. Mint mondta, a fenntartó önkormányzatok már így is sok esetben a teljesítőképességük határán vannak, nem túl valószínű, hogy tudják állni a kiesett sok millió forint különbözetet. Hutai szerint a szülők bevonása a támogatásba pedig óhatatlanul kemény kontraszelekcióhoz vezetne. Gondolom, azt senki nem szeretné, hogy Magyarországon csak az járathassa magas szintű tudást adó, pluszképzési területeket felvállaló középiskolába a gyerekét, aki ezt anyagilag megengedheti magának – tette hozzá az igazgató. Az intézmény vezetője szerint ez ellene megy az európai trendeknek, a jó ízlésnek, de még a politikai szlogeneknek is.
Lehetetlen helyzetben az iskolák fenntartói
Ha most nem is tekintjük azt, hogy mennyire fontos az országnak a nyelveket beszélő, magasan kvalifikált munkaerő képzése, de vegyük azokat a tanulókat, akik idén kilencedikesek, akik még közel öt évig biztosan számítanak arra, hogy ebben a képzési formában maradnak, és két tanítási nyelvű érettségit tudnak majd szerezni, az ehhez szükséges nyelvtudással felvértezve – tette hozzá.
A gimnázium igazgatója úgy véli, nyilvánvaló, hogy a csoportbontások miatt (mert az idegen nyelven tanított tárgyakat csak több kisebb csoportban lehet tanítani, hiszen nehezebb feladat elé állítja a diákokat) ez a képzés valamivel többe kerül, több tanárra, tanteremre van szükség. Mint mondta, ennek az alapját adta, adja a normatív állami támogatás (közismert nevén fejkvóta) két tannyelvű diákokra vonatkozó kiegészítése. Ezeket az összegeket eddig sem az iskola kapta közvetlenül, hanem a fenntartó, de az általa adott intézményi költségvetésnek a gerincét képezte – fejtette ki. Hutai szerint ennek a plusztámogatásnak az elvonása nyilván lehetetlen helyzetbe hozza az iskolák fenntartóit (például önkormányzatok), akik már eddig is jelentős terheket voltak kénytelenek átvállalni a közoktatás finanszírozásából.
Az ábécé betűinek oktatását finanszírozzák csak központilag?
Tatai Tóth András, az MSZP oktatási munkacsoportjának vezetője a Népszabadságnak azzal indokolta a tervezett drasztikus elvonást, hogy a két tannyelvű oktatás nem számít oktatási alapfeladatnak, ezért a finanszírozására máshonnan kell forrást találni – az önkormányzatoknak vagy a szülőknek kell állniuk a költségeket.
Hutai erre reagálva kifejtette: a közoktatás Magyarországon ingyenes, vagyis költségvetési finanszírozású kell, hogy legyen. Az iskola semmilyen módon nem kér és nem is kérhet pénzt a szülőktől az alapfeladatok ellátására – szögezte le. Lehet persze azt mondani, hogy bizonyos feladatok kikerülnek az alapfeladatok közül, de ezt nem lehet egyik évről a másikra megtenni, másrészt komoly kérdés, hogy hol a határa ennek a folyamatnak – véli az iskola igazgatója.
Az igazgató szerint lehet, hogy előbb-utóbb el fogunk jutni oda, hogy csak az ábécé betűinek és a négy alapműveletnek az oktatását finanszírozzák központilag, és ha valaki „többet” akar nyújtani a gyerekének, akkor fizessen érte.
A fürdővízzel együtt öntik ki a gyereket?
„Az ország mindenkori vezetőinek sok mindenre kell egyszerre odafigyelniük, nyilván fontos, hogy a költségvetés lyukait befoltozzák, ami egy világválság idején nem lehet egyszerű feladat, de nagyon kell vigyázni a fürdővíz nagy lendülettel való kiöntésekor, mert bizony még ott ül benne – átvitt és direkt értelemben egyaránt – a gyerek. A gyerek, aki nem is olyan sok év múlva munkavállaló, döntéshozó, országunknak hírnevet és jólétet hozó felnőtt lesz vagy legalábbis lehet, amennyiben oktatása során megkapta azt a képzést és azt a tudásalapot, amire építheti a karrierjét” – hívta fel a figyelmet a gimnáziumi vezető.
Ostoba döntés, cinikus indoklás
Ostoba döntés, cinikus indoklás – reagált a hírre Sió László az MNO-nak. A Fidesz szakpolitikusa szerint a két tannyelvű képzés az egyike a sikeres, évtizedek óta futó, soha meg nem kérdőjelezett programoknak. Nyilvánvaló, hogy sem az önkormányzatok, sem a szülők nem tudják pótolni a kieső támogatást, ezért annak megvonása ennek a programnak a végét jelenti – tette hozzá. Sió szerint a napi érdekek miatt vernek szét egy lassan felépített, jó szakmai színvonalon működő rendszert, ez elfogadhatatlan. Ráadásul mindezt menet közben, hiszen a diákok már ott ülnek az iskolapadokban, ami alkotmányos aggályokat is felvet – fejtette ki a szakpolitikus.
Mint mondta, elég egyértelmű, hogy aki az oktatástól vagy az egészségügytől vesz el pénzt, az a szegényebbektől vesz el. A tehetősebb családok ugyanis képesek az oktatási piacon megvásárolni ezeket a szolgáltatásokat, míg a kevésbé kedvező helyzetben lévők elesnek tőlük – szögezte le.
origo.hu
Veszélyes virágültetés – aki ezt a növényt viszi a kertbe jókora bírságot kaphat
