Török Zsolt, az MSZP országgyűlési képviselője kedden Budapesten sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés hétfőn egyhangúlag fogadta el a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvényt. Hozzátette: a zárószavazás előtt két ellenzéki módosító indítvánnyal finomították a jogszabályt.
Török Zsolt elmondta: a törvény a hivatalos nyelvek sorában emeli a magyar jelnyelvet, és így a hallássérültek közössége nyelvi kisebbség lesz.
A fideszes Hirt Ferenc zárószavazás előtt egyhangúlag elfogadott módosító indítványa rögzítette a törvényben, hogy a műsorszolgáltatók hat óra és éjfél között kötelesek feliratozni vagy jeltolmácsolni a műsorszámot. A jogszabály eredeti szövegében nem határoztak meg időintervallumot.
Ugyancsak egyhangúlag fogadta el a parlament Soltész Miklós KDNP-s képviselő azon javaslatát, mely szerint a feliratozás vagy jelnyelvi tolmácsolás kötelezettsége a hírműsorok, illetve a filmek mellett csak a fogyatékos személyek számára készített műsorszámokra terjed ki.
A törvény szerint 2010-ben naptári naponként legalább két órát, majd 2015-ig növekvő időtartamban, végül teljes egészében feliratozni vagy jeltolmácsolni kell az adott műsorokat.
Török Zsolt közölte: eddig is volt lehetőség arra, hogy a siketek és nagyothallók a hivatali ügyintézéskor igénybe vegyenek jeltolmácsot, de eddig erről a hivatal döntött, a törvény hatálybalépése után már az ügyfél dönthet erről.
Az Országgyűlés hétfőn a jogszabály médiatörvénnyel összefüggő, kétharmados támogatást igénylő részeit, valamint a törvény egyszerű többséget igénylő részeit is egyhangúlag, 359 szavazattal fogadta el. Az elfogadott törvény kimondja a magyar jelnyelv önálló, természetes nyelvként való elismerését.
(MTI)
Meddig még?
