Nem magyar templomból lett sztriptízbár

Nem Magyarországon, hanem egy másik kelet-európai országban alakítottak át sztriptízbárrá egy korábbi templomot – közölte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) pénteken az MTI-vel.

Sajtójelentések szerint Gianfranco Ravasi bíboros, a Vatikán „kulturális minisztere” csütörtökön újságíróknak azt mondta: eladhatók vagy lebonthatók a hívek által nem látogatott templomok, de nem alakíthatók át éjszakai szórakozóhellyé, mint például Magyarországon. Mint írták, a Kultúra Pápai Tanácsának elnöke többek között egy magyarországi templommal példálózott, amelyet közlése szerint „night-clubbá alakítottak át, az oltáron pedig vetkőzőszámokat mutatnak be”. A bíboros elismerte, hogy egyes templomok fenntartása túl sokba kerülhet az egyházmegyéknek, mégis a legnagyobb körültekintésre intette az egykori szentélyek jövőjéről döntő illetékeseket.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia pénteken közleményben arról tájékoztatta az MTI-t: a testület elnöke, Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek az Apostoli Szentszékkel azért vette fel a kapcsolatot, mert Magyarországon ilyen esetről nem volt tudomásuk. Gianfranco Ravasi hivatalosan azt közölte az MKPK elnökével: nem Magyarországon, hanem egy másik kelet-európai országban alakítottak át sztriptízbárrá egy korábbi templomot, újságírói pontatlanság miatt került Magyarország csütörtökön a hírekbe.

Az MKPK tájékoztatása szerint az érsek hozzátette: a másik kelet-európai országban sem az egyház fordította ilyen célra templomát, hanem „a korábban államosított vagy más módon világi kézre került templomok egyikében fordult elő ilyen eset”. Ravasi rámutatott arra: a kérdés abban az összefüggésben merült fel, hogy a kommunista rendszer idején tömegesen pusztították el az egyházi kulturális javakat, műemlék épületeket, könyvtárakat, vallásos tárgyú műalkotásokat. Ezeknek az értékeknek „a számbavétele, megóvása és méltó bemutatása népeink azonosságát, önbecsülését, kulturális felemelkedését szolgálja. Az istentisztelettel és a hittel közvetlenül kapcsolatos műalkotások pedig éppen a képi kultúra mai korszakában hitünk továbbadásának hatékony eszközei” – áll a közleményben.

(MTI)