Az igazgató elmondása szerint a segélyszervezet kilenc év alatt, amióta Afganisztánban tevékenykedik, összesen mintegy 1,7 milliárd forintot áldozott infrastrukturális, szociális, közigazgatási és mezőgazdasági fejlesztésekre, valamint humanitárius segélyekre. Csak az utóbbi három évben a fejlesztések összértéke meghaladta a 700 millió forintot, s ez idő alatt több száz munkahelyet is teremtettek a térségben – tette hozzá.
A múlt héten átadott konferencia-központról azt közölte, hogy a kétszintes épület felépítésével és felszerelésével az afganisztáni magyar szerepvállalás legnagyobb infrastrukturális fejlesztése készült el. Mint hozzátette, az intézményben helyet kapott egy 200 fős konferenciaterem, a tartomány fejlesztési adminisztrációját biztosító irodák, illetve egyéb kiszolgálóhelyiségek. Az épület – egy másik, kisebb járási központtal együtt – mintegy 140 millió forintba került, ehhez az Önkormányzati Minisztérium 28 millió forinttal járult hozzá, a maradékot pedig uniós forrásból sikerült biztosítani – mondta Lehel László.
Az igazgató az MTI kérdésére elmondta, hogy egyre rosszabb a biztonsági helyzet a térségben, ami azt jelzi, hogy mind a nemzetközi, mind a magyar politikának újra kell gondolnia afganisztáni szerepvállalását. Magyar szempontból az a kérdés, hogy meddig tarthatók a térségben a honvédség katonái, és milyen feladatokkal – vélte. A civilek azt várják, hogy a magyar kormány többet költsön fejlesztésekre abban a régióban, hiszen a fejlesztésre szánt évi mintegy 500 millió forint már évek óta nem változott – hangsúlyozta Lehel László.
Az igazgató szerint újra kellene gondolni a fejlesztések és a segélyek elosztásának gyakorlatát. Mint rámutatott, jelenleg szétaprózottság jellemzi a magyar fejlesztéseket, mert nincs egységes irány és koncepció. „Magyarországnak el kéne jutnia oda, ahol a többi fejlett ország van, hogy létrehoz egy fejlesztési intézményt, és minden erőforrást ebbe helyez.” Az igazgató szerint így már ki lehetne alakítani egy egységes országstratégiát a kérdésben. Ez azért is fontos, mert „európai szemmel nézve Afganisztán most hagyta el a középkort”, tehát a fejlesztéseket adaptálni kell, nem lehet olyan tempót diktálni, amit mi megszoktunk. „Ha nagyon idegen gondolatokat viszünk oda, akkor csak a problémát fokozzuk” – fűzte hozzá Lehel László.
(MTI)
