Baka András emlékeztetett rá: a költségvetésben az szerepel, hogy a bíróságok jövőre 64,9 milliárd forintot kapnak, és ebből, valamint a saját – olykor nehezen behajtható – bevételeikből gazdálkodhatnak. Mint mondta, a 64,9 milliárd forint abszolút értékben is kétmilliárd forinttal kevesebb, mint tavaly, vásárlóértéken pedig 3-4 milliárd forinttal kevesebbet ér. Azt, hogy miért nem nyújtott be a bírósági szervezet maga költségvetést – mivel erre joga van –, azzal indokolta: a jelenlegi helyzetben kicsi lett volna az esélye annak, hogy azt elfogadják. Megjegyezte ugyanakkor: a tárgyalások kezdetén mindössze 59 milliárd forintot adott volna a Pénzügyminisztérium a bíróságoknak.
Felidézte: a bírósági szervezet évek óta alulfinanszírozott, a jövőre rendelkezésre álló források szűkössége miatt nem jut pénz nagy beruházásokra, a fejlesztések is alacsony szinten folytatódnak. Ez pedig óhatatlanul ellentéteket fog szülni a bíróságok között. Az LB elnöke kifejtette: a költségvetési támogatás arra elég, hogy a bírósági szervezet túléljen, de arra nem, hogy alapvető változásokat hajtsanak végre, strukturális problémákat oldjanak meg.
Baka András a Magyar Bírói Egyesületnek a bírósági szervezet átalakításáról rendezett konferenciáján felidézte, hogy az egyesület a hét elején közleményt adott ki, amelyben felhívták a figyelmet arra: a jövő évi költségvetés a bíróságok működőképességét veszélyezteti. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a közlemény kiadásakor már elfogadott volt a költségvetés, azonban úgy véli, az jelzés volt azoknak, akiknek dönteniük kell a költségvetés átdolgozásakor, hogy az igazságügyi költségvetéssel „problémák vannak”.
(MTI)
origo.hu
Fürdési tilalmat vezettek be egy népszerű balatoni strandon
