A képviselők 190 igen, 158 nem és 2 tartózkodó szavazattal fogadták el a jogszabályt, amelynek alapján 2011 októberében veszik fel a lakosok adatait.
A törvény zárószavazását két héttel halasztották el, mert az MSZP még egyeztetett a fogyatékos szervezetek képviselőivel arról, hogy a népszámláláson, vagy a kormány javaslata alapján egy külön adatgyűjtésen mérjék fel a fogyatékosságot. Végül mindkét alternatíva bekerült a javaslatba, így külön felmérés is lesz. A vallásra vonatkozóan továbbra sem gyűjtenének adatokat; ezt korábban kifogásolta az államfő.
Tartalékos haderő 2012-től
Bevezetik 2012-től a tartalékos haderőt Magyarországon. Erről a honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény (HJT) módosításával, 343 igen 1 nem és 1 tartózkodás mellett döntöttek a képviselők. Az önkéntes tartalékos szolgálat lényege, hogy mintegy 4000 főt úgy alkalmaz a honvédség, hogy az önkéntesek megtartanák civil foglalkozásukat. Első alkalommal 25 napra, ezt követően a szerződésben foglalt időtartamra, évente legfeljebb 15 napra hívhatják be őket. Ezen felül az önkéntes tartalékos 3 évente, összesen legfeljebb 6 hónap tényleges szolgálatra is behívható a Magyar Honvédség szervezeteihez.
Fizetésüket, a költségtérítések, kedvezmények és támogatások mértékét a szerződéses katonákra vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani. Ezen felül rendelkezésre állási díjra jogosult minden önkéntes, ennek összege a szerződés 1-2 évében évi 1 havi, 3-5 évében évi 2 havi, 5 év felett évi 3 havi alapilletmény összegével egyenlő. Változik az az eddigi szabály is, amely szerint akik elérték az adott rendfokozatban eltölthető maximális időt, kénytelenek voltak elhagyni a szolgálatot. A HJT módosítása lehetővé teszi, hogy kérésre, ha a parancsnok is úgy ítéli meg, akkor meghosszabbítható a szolgálati idő.
A módosítással az eddigi gyakorlattól eltérően 30 nap betegszabadság után automatikusan csökken az addig 100 százalékos térítés 90 százalékra. Ezután az illetékes parancsnok megvizsgálja a betegség okát, és ha nem a szolgálatteljesítéssel összefüggő probléma okozta a betegséget, akkor tovább csökkenhet a térítési díj egészen 50 százalékig, ha igen, akkor megtérítik a 100 százalékot.
Módosították a leszerelési segélyt is és bevezették a szerződéshosszabbítási díjat. A módosítás értelmében a katona ezentúl egy periódus szerint (3-4-5 év) veheti fel ezt a díjat: 3 év után 1,3 havi illetményt, 5 év után 1,6 havi pénzt kaphat egészen 20 évig, igaz, az összeg csak egy ideig növekszik, aztán csökken. A jövőben a katonák a szakszervezet által rendezett megmozdulásokon egyenruhában vehetnek részt, de valamilyen megkülönböztető jelzést kell magukon viselniük, pontosabban egy karszalagot. A HJT-módosítás nyomán ezentúl a szakközépiskolai tanulmányi időt beszámítják a nyugdíjjogosultságba.
Elítélt olimpikonoknak nem jár életjáradék
Jövő év januárjától nem kaphat életjáradékot az az olimpiai érmes sportoló – sem edzője, vagy özvegye –, akit szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt a bíróság, vagy a járadékra jogosító helyezését – például doppingolás miatt lefolytatott eljárás eredményeként – később elveszíti.
Az Országgyűlés hétfőn 193 igen, 149 nem szavazattal, valamint két tartózkodással fogadta el a törvénymódosítást. Az előterjesztés kétharmados támogatást igénylő – a bírák jogállására vonatkozó – részeit nem fogadta el a parlament.
A módosítás a 900, életjáradékot kapó között érinti Farkas Péter birkózót, 1992-es olimpiai bajnokot, aki kábítószerügyének elsőfokú ítélethirdetése előtt kisétált a tárgyalóteremből és azóta sem találja a rendőrség. Az Országgyűlés hétfőn fogadta el azt, a bűnügyi nyilvántartási rendszer átalakításával összefüggésben több mint hatvan jogszabályt módosító előterjesztést, amelynek része a sporttörvény módosítása is.
A járadékra jogosult érdemtelen a járadékra, és a járadék folyósítását meg kell szüntetni, ha a járadékra jogosultat a bíróság jogerős ítéletével szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztéssel sújtotta, amíg a külön törvényben meghatározott bűntettesek nyilvántartásában, vagy a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában szerepel – áll az új jogszabályban.
A sporttörvény megváltozott szövege értelmében a Nemzet Sportolója cím sem adományozható olyan személynek, akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítéltek. Fel kell függeszteni az életjáradék folyósítását a Nemzet Sportolója címet elnyert személy számára, ha az érintett szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll. A magánvádas vagy pótmagánvádas ügyek nem tartoznak ide.
Fidesz: rossz tapasztalatok a salátatörvényekkel
A Fidesz nem támogatta a kétharmados támogatást igénylő részeket, ugyanis – ahogyan azt Kontrát Károly, az ellenzéki párt szakpolitikusa az általános vitában is elmondta – évek óta rossz tapasztalataik vannak az úgynevezett salátatörvényekkel. A képviselő szerint a jelenlegiben is olyan törvények módosítását is javasolja a kormány, amelyek egyébként napirenden vannak a parlamentben. A politikus a vitában azt mondta, hogy a számos támogatható rendelkezés mellett az a problémájuk a törvényjavaslattal, hogy az mások javaslatairól is szól, ezért nem tudják támogatni.
Az Alkotmánybíróság 2008 novemberében állapította meg, hogy a bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló törvény egyes rendelkezései alkotmányellenesek; ezeket a szabályokat a testület 2009. június 30-ával meg is semmisítette. Az új törvény idén június 30-án hatályba lépett, ezzel összhangban kellett szabályozni azokat a munkaügyi tárgyú és más ágazati törvényeket, amelyek munkaviszony létesítéséhez, illetve valamely bejelentéshez, vagy hatósági engedélyhez kötött tevékenység gyakorlásához bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételt írnak elő.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
