Leginkább a gyermekek védelmén változtat az új Ptk.

Összesen 11 törvényen változtat az egyes szociális és munkaügyi tárgyú törvényeknek az új polgári törvénykönyv (Ptk.) hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló javaslat. A legnagyobb terjedelemben a gyermekek védelméről szóló törvény változik – mondta Korózs Lajos szociális államtitkár expozéjában kedden a parlamentben. A képviselők napirend előtti felszólalásaikban a Szigetköz sorsáról, a fogyatékosok támogatásáról és a magyar földbirtok-politkáról beszéltek. Megemlékeztek az Emberi Jogok Napjáról is.• Fidesz: ne az egyetemek döntsenek az emelt szintű vizsgákról!

MNO
2009. 12. 08. 9:53
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Korózs Lajos hozzátette: a törvényjavaslat célja az egyes szociális és munkaügyi tárgyú törvényeknek az új Ptk. szabályaihoz igazítása. Mint kiemelte, leginkább a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény módosul, főként az örökbefogadást, a kapcsolattartást és a családba fogadást érintően.

Elmondta, hogy a törvényjavaslat tartalmazza az átmeneti gondozásban részesülő, a családok átmeneti otthonában csak egyik szülőjével ellátott gyermek különélő szülőjével való kapcsolattartását. Korózs Lajos szólt arról is: a saját családjában élő gyermek kapcsolattartásának szabályozásától eltérően rögzíti a javaslat a hivatalból történő szabályozási kötelezettséget az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett, valamint a nevelésbe vett gyermeknél. Az államtitkár különösen fontosnak nevezte a gyermek családból való kiemelését előidéző szülői magatartás értékelését, amely, mint hangsúlyozta, módot ad a gyermek megóvására a bántalmazó szülővel szemben.

Hozzátette: a javaslat tartalmazza a felügyelt kapcsolattartás alapvető szabályait. Ennek célja a gyermek bántalmazásának megakadályozása, illetve a további bántalmazás megelőzése – jelentette ki. Mint mondta, a gyermek családi kapcsolatainak fenntartását, ápolását segíti elő a szülőn kívül más hozzátartozókkal, testvérrel, nagyszülővel, való kapcsolattartás szabályozása. Szólt arról is, hogy a válsághelyzetben lévő várandós anyák segítése érdekében a javaslat lehetővé teszi az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezetek számára, hogy várandós anyák átmeneti otthonát tartsanak fenn. A várandós anyák átmeneti otthonában legalább három, legfeljebb nyolc várandós anya ellátását lehet biztosítani – tette hozzá az államtitkár.

Korózs Lajos közölte: új feladatként jelenik meg az örökbefogadást követő gondozás, amelyet a területi gyermekvédelmi szakszolgálat és az örökbefogadást segítő közhasznú szervezet végezhet. Az örökbefogadást követő gondozás lényege, hogy az örökbefogadás után a szakembernek fel kell vennie a kapcsolatot az örökbefogadó családdal – hangsúlyozta. Megjegyezte, hogy ha az örökbefogadókban a felkészítés során tudatosítják, hogy probléma esetén segítséget kérhetnek a szakemberektől, akkor talán nem csak krízishelyzetben keresik fel a szolgáltatót. Elmondta, hogy a családtámogatási törvény módosítása lehetővé tenné azt, hogy a 10. életévét be nem töltött gyermek örökbefogadását követően legfeljebb fél évig az örökbefogadó szülők valamelyike gyermekgondozási segélyt vegyen igénybe. Az új szabályozás 2010. május elsején lépne hatályba.

Lezsák: Ne sérüljön az emberi méltóság

Az elnöklő Lezsák Sándor a napirend előtti felszólalásokat megelőzően szólt arról, hogy az ENSZ 61 évvel ezelőtt elfogadta az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, ennek emlékére december 10-ét az Emberi Jogok Napjává nyilvánították. Mint mondta, a dokumentum összegzése volt a francia forradalom idején kibontakozó polgári és politikai jogi törekvéseknek és az egyéni méltóság szabadságharcának.

A nyilatkozattal valamennyi emberi jog deklaráltan is egyetemes értékké, betartandó normává vált – rögzítette Lezsák Sándor, hozzátéve: minden jog alapja az ősi szabadságeszmény és annak elfogadása, hogy a pillanatnyi történelmi helyzettől függetlenül hitet kell tenni az egyenlő emberi méltóság, a demokrácia, a jogállam az emberi jogok intézményei és az emberi jólét megvalósíthatósága mellett. Emlékeztetett arra, hogy idén ünnepelte Magyarország a rendszerváltoztató időszak huszadik évfordulóját. Leszögezte: közös felelősség, hogy – elsősorban a közbeszédben – ne sérüljön az emberi méltóság elve, ne nyerjen teret a keresztényellenes, rasszista, antiszemita, magyarellenes retorika.

Továbbra is kérdéses a Szigetköz sorsa

Tóth Tiborné (MSZP) a Szigetköz képviseletéről beszélt a Duna Stratégiában. Szerinte a Szigetköz „a politika csapdájában vergődik ma is”. Komplex fejlesztéspolitikai irány meghatározását és követését sürgette a rehabilitációban és hangsúlyozta, hogy a Szigetköz ügyét a Bős-Nagymaros kérdéstől elkülönítetten kell kezelni.

Kling István államtitkár jelezte, a szaktárca szerint a stratégia kidolgozása során alapvető szempont az EU vízkeret irányelvének figyelembe vétele és érvényesítése. Mint mondta, a tárca a Szigetközt fontos területnek tartja, de – jegyezte meg – beavatkozási lehetőségeiket „továbbra is hátráltatja a Bős- Nagymaros probléma léte”. Elmondta, hogy 2010-ben elindulhat a rehabilitációs munkák kivitelezése az Alsó-Szigetközben, a mosoni Dunán és a Lajtán.

KDNP: túl sok pénzt von el a kormány a fogyatékosoktól


A KDNP-s Soltész Miklós a fogyatékosok világnapja kapcsán a 2010-es költségvetés múlt heti végszavazására utalva méltatlannak nevezte, hogy a fogyatékkal élők nagy szervezetei a jövőben csak pályázat útján juthatnak hozzá olyan összegekhez, amelyeket eddig fix támogatásként megkaptak. Óriási hibának tartja, hogy elvonnak több mint 14 milliárd forintot a fogyatékosokat ellátó intézményektől és 8,5 milliárd forintot vesznek el a foglalkoztatásuk biztosításával kapcsolatos területről.

Korózs Lajos szociális államtitkár úgy reagált, hogy amikor az államnak kevesebb a bevétele, mint korábban, mindenkinek belátással kell gondolkodnia. Ezt tették fogyatékos szervezetek is, amikor tudomásul vették, hogy ha a szociális tárca költségvetése 9 százalékkal csökken, akkor az ő érdekvédelmi munkájukra fordított állami támogatás is ennyivel mérséklődik. Szerinte nem „ördögtől való”, hogy a támogatások egy része automatizmusként, a másik része pályázat útján kerül a fogyatékos szervezetekhez. A tárca csak szeretné látni, milyen hiánypótló szolgáltatásokra fordítják tagjaik érdekében a költségvetési pénzeket az érintett szervezetek – mutatott rá.

Turi-Kovács: Új földbirtok-politika kell

Turi-Kovács Béla fideszes honatya szerint az elmúlt nyolc év, de főleg a 2009-es esztendő a magyar mezőgazdaság és vidék számára tragikus volt. Mint fogalmazott: a legnagyobb botrány a föld körül alakult ki, mert amióta a vagyonkezelő zrt. átvette és tőkeként kezeli a földet, minden magyar érdekkel szembe megy. Új földbirtok-politika kialakítását sürgette, a kis- és középbirtokok megerősítését szorgalmazva.

(MTI)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.