Leginkább a gyermekek védelmén változtat az új Ptk.

Összesen 11 törvényen változtat az egyes szociális és munkaügyi tárgyú törvényeknek az új polgári törvénykönyv (Ptk.) hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló javaslat. A legnagyobb terjedelemben a gyermekek védelméről szóló törvény változik – mondta Korózs Lajos szociális államtitkár expozéjában kedden a parlamentben. A képviselők napirend előtti felszólalásaikban a Szigetköz sorsáról, a fogyatékosok támogatásáról és a magyar földbirtok-politkáról beszéltek. Megemlékeztek az Emberi Jogok Napjáról is.• Fidesz: ne az egyetemek döntsenek az emelt szintű vizsgákról!

MNO
2009. 12. 08. 9:53
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Korózs Lajos hozzátette: a törvényjavaslat célja az egyes szociális és munkaügyi tárgyú törvényeknek az új Ptk. szabályaihoz igazítása. Mint kiemelte, leginkább a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény módosul, főként az örökbefogadást, a kapcsolattartást és a családba fogadást érintően.

Elmondta, hogy a törvényjavaslat tartalmazza az átmeneti gondozásban részesülő, a családok átmeneti otthonában csak egyik szülőjével ellátott gyermek különélő szülőjével való kapcsolattartását. Korózs Lajos szólt arról is: a saját családjában élő gyermek kapcsolattartásának szabályozásától eltérően rögzíti a javaslat a hivatalból történő szabályozási kötelezettséget az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett, valamint a nevelésbe vett gyermeknél. Az államtitkár különösen fontosnak nevezte a gyermek családból való kiemelését előidéző szülői magatartás értékelését, amely, mint hangsúlyozta, módot ad a gyermek megóvására a bántalmazó szülővel szemben.

Hozzátette: a javaslat tartalmazza a felügyelt kapcsolattartás alapvető szabályait. Ennek célja a gyermek bántalmazásának megakadályozása, illetve a további bántalmazás megelőzése – jelentette ki. Mint mondta, a gyermek családi kapcsolatainak fenntartását, ápolását segíti elő a szülőn kívül más hozzátartozókkal, testvérrel, nagyszülővel, való kapcsolattartás szabályozása. Szólt arról is, hogy a válsághelyzetben lévő várandós anyák segítése érdekében a javaslat lehetővé teszi az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezetek számára, hogy várandós anyák átmeneti otthonát tartsanak fenn. A várandós anyák átmeneti otthonában legalább három, legfeljebb nyolc várandós anya ellátását lehet biztosítani – tette hozzá az államtitkár.

Korózs Lajos közölte: új feladatként jelenik meg az örökbefogadást követő gondozás, amelyet a területi gyermekvédelmi szakszolgálat és az örökbefogadást segítő közhasznú szervezet végezhet. Az örökbefogadást követő gondozás lényege, hogy az örökbefogadás után a szakembernek fel kell vennie a kapcsolatot az örökbefogadó családdal – hangsúlyozta. Megjegyezte, hogy ha az örökbefogadókban a felkészítés során tudatosítják, hogy probléma esetén segítséget kérhetnek a szakemberektől, akkor talán nem csak krízishelyzetben keresik fel a szolgáltatót. Elmondta, hogy a családtámogatási törvény módosítása lehetővé tenné azt, hogy a 10. életévét be nem töltött gyermek örökbefogadását követően legfeljebb fél évig az örökbefogadó szülők valamelyike gyermekgondozási segélyt vegyen igénybe. Az új szabályozás 2010. május elsején lépne hatályba.

Lezsák: Ne sérüljön az emberi méltóság

Az elnöklő Lezsák Sándor a napirend előtti felszólalásokat megelőzően szólt arról, hogy az ENSZ 61 évvel ezelőtt elfogadta az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, ennek emlékére december 10-ét az Emberi Jogok Napjává nyilvánították. Mint mondta, a dokumentum összegzése volt a francia forradalom idején kibontakozó polgári és politikai jogi törekvéseknek és az egyéni méltóság szabadságharcának.

A nyilatkozattal valamennyi emberi jog deklaráltan is egyetemes értékké, betartandó normává vált – rögzítette Lezsák Sándor, hozzátéve: minden jog alapja az ősi szabadságeszmény és annak elfogadása, hogy a pillanatnyi történelmi helyzettől függetlenül hitet kell tenni az egyenlő emberi méltóság, a demokrácia, a jogállam az emberi jogok intézményei és az emberi jólét megvalósíthatósága mellett. Emlékeztetett arra, hogy idén ünnepelte Magyarország a rendszerváltoztató időszak huszadik évfordulóját. Leszögezte: közös felelősség, hogy – elsősorban a közbeszédben – ne sérüljön az emberi méltóság elve, ne nyerjen teret a keresztényellenes, rasszista, antiszemita, magyarellenes retorika.

Továbbra is kérdéses a Szigetköz sorsa

Tóth Tiborné (MSZP) a Szigetköz képviseletéről beszélt a Duna Stratégiában. Szerinte a Szigetköz „a politika csapdájában vergődik ma is”. Komplex fejlesztéspolitikai irány meghatározását és követését sürgette a rehabilitációban és hangsúlyozta, hogy a Szigetköz ügyét a Bős-Nagymaros kérdéstől elkülönítetten kell kezelni.

Kling István államtitkár jelezte, a szaktárca szerint a stratégia kidolgozása során alapvető szempont az EU vízkeret irányelvének figyelembe vétele és érvényesítése. Mint mondta, a tárca a Szigetközt fontos területnek tartja, de – jegyezte meg – beavatkozási lehetőségeiket „továbbra is hátráltatja a Bős- Nagymaros probléma léte”. Elmondta, hogy 2010-ben elindulhat a rehabilitációs munkák kivitelezése az Alsó-Szigetközben, a mosoni Dunán és a Lajtán.

KDNP: túl sok pénzt von el a kormány a fogyatékosoktól


A KDNP-s Soltész Miklós a fogyatékosok világnapja kapcsán a 2010-es költségvetés múlt heti végszavazására utalva méltatlannak nevezte, hogy a fogyatékkal élők nagy szervezetei a jövőben csak pályázat útján juthatnak hozzá olyan összegekhez, amelyeket eddig fix támogatásként megkaptak. Óriási hibának tartja, hogy elvonnak több mint 14 milliárd forintot a fogyatékosokat ellátó intézményektől és 8,5 milliárd forintot vesznek el a foglalkoztatásuk biztosításával kapcsolatos területről.

Korózs Lajos szociális államtitkár úgy reagált, hogy amikor az államnak kevesebb a bevétele, mint korábban, mindenkinek belátással kell gondolkodnia. Ezt tették fogyatékos szervezetek is, amikor tudomásul vették, hogy ha a szociális tárca költségvetése 9 százalékkal csökken, akkor az ő érdekvédelmi munkájukra fordított állami támogatás is ennyivel mérséklődik. Szerinte nem „ördögtől való”, hogy a támogatások egy része automatizmusként, a másik része pályázat útján kerül a fogyatékos szervezetekhez. A tárca csak szeretné látni, milyen hiánypótló szolgáltatásokra fordítják tagjaik érdekében a költségvetési pénzeket az érintett szervezetek – mutatott rá.

Turi-Kovács: Új földbirtok-politika kell

Turi-Kovács Béla fideszes honatya szerint az elmúlt nyolc év, de főleg a 2009-es esztendő a magyar mezőgazdaság és vidék számára tragikus volt. Mint fogalmazott: a legnagyobb botrány a föld körül alakult ki, mert amióta a vagyonkezelő zrt. átvette és tőkeként kezeli a földet, minden magyar érdekkel szembe megy. Új földbirtok-politika kialakítását sürgette, a kis- és középbirtokok megerősítését szorgalmazva.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.