Orbánt újra az Európai Néppárt alelnökévé választották + Videó

Orbán Viktort a negyedik legtöbb szavazattal újra megválasztották az Európai Néppárt (EPP) alelnökének – közölte Szijjártó Péter, a Fidesz elnöki stábjának vezetője. • Megkezdte tisztújító kongresszusát az Európai Néppárt • Orbán: A hazugságra épülő politika a korrupció forrása

Tekintse meg a Hír Televízió felvételét!

Ismét az európai kereszténydemokrata és konzervatív pártokat tömörítő Európai Néppárt (EPP) alelnökévé választották csütörtökön Orbán Viktort. A Fidesz elnöke a 10 alelnök közül a negyedik legtöbb szavazatot kapta az EPP bonni tisztújító kongresszusán tartott szavazáson. Orbán Viktor az EPP 2002. októberi, a portugáliai Estorilban tartott XV. kongresszusa óta a szervezet egyik alelnöke.

Megválasztásával kapcsolatban Orbán Viktor magyar újságírók előtt úgy értékelt: az EPP alelnökeként részt vehet azoknak a döntéseknek az előkészítésében, illetve meghozatalában, amelyek Magyarország számára fontosak. Ezzel összefüggésben mindenekelőtt a munkahelyteremtéssel, a gazdaság-, illetve a szociálpolitikával, a biztonsággal és a bevándorlással kapcsolatos döntéseket emelte ki, emlékeztetve: a szóban forgó európai uniós döntéseket a néppártban rendszeresen megvitatják. Ennek kapcsán az EPP elnökségét a legfontosabb döntés-előkészítő helynek nevezte, hangsúlyozva a magyar érdekek képviseletének szükségét.

A közelgő magyar parlamenti választások kapcsán utalt arra, hogy az Európai Néppárt mindig kiállt a Fidesz mellett, és hasonló kiállásra számítanak most is. A néppárttal kapcsolatban olyan összetartó politikai családról beszélt, amelynek fő alakja Helmut Kohl volt. A korábbi német kancellár volt az, aki igazán életet lehelt ebbe az együttműködésbe – hangsúlyozta a Fidesz elnöke, kiemelve, hogy az Európai Néppárt ma Európa legnagyobb politikai közössége.

„Mindig segítjük egymást, mint ahogy én is segítettem eddig is” – fogalmazott Orbán Viktor, példaként hozva fel, hogy az elmúlt hetekben a konzervatív Traian Basescu román elnök mellett is kampányolt, annak ellenére, hogy több kérdésben eltérnek a véleményeik, és – mint hozzátette – „bizonyára lesznek is még viták közöttünk”. Az egymást segítő lojalitást, illetve szolidaritást azonban mindennél fontosabbnak nevezte.

Orbán Viktor elmondta, hogy a Fidesz javaslatára a néppárt kongresszusán európai akciótervet fogadtak el a romák integrációjának támogatására. Utalt arra, hogy a párt régóta foglalkozik a romakérdéssel az Európai Néppártban. „Lehangoló az, ami Magyarországon történik, mert nálunk a romák kérdése általában a bűnözéssel összefüggésben kerül előtérbe” – jelentette ki, hozzátéve: „az állam képtelen fenntartani a rendet, a rendőrség nem ura a helyzetnek az ország számos pontján”. „A lopásnak, a rablásnak, egymás fenyegetésének hamarosan vége lesz, ha a magyar választópolgárok is így akarják a legközelebbi választásokon” – tette hozzá, a bűnözés megfékezését alapvető fontosságúnak nevezve.

A pártelnök ugyanakkor úgy értékelte, hogy a romakérdés ennél sokkal többet jelent. Európában – mint utalt rá – 10-12 milliót tesz ki a romák száma, ami óriási tömeg. Munkahelyük, megélhetésük problémája, az oktatás és általában a kultúra kérdése, a társadalmi együttélésbe való bevonásuk a legfontosabb európai kérdések közé tartozik. Annak a reménynek adott hangot, hogy a Fidesz hatalomra jutása esetén – a rendteremtés tűzoltómunkája után – foglalkozhat a romakérdés igazi dimenziójával, különös tekintettel a munkahelyteremtésre, az egészségügyre, az oktatásra, az együttélés normális formáinak a kialakítására. A Fidesz indítványa ezeket a javaslatokat tartalmazta – jelentette ki Orbán Viktor. „Nagyon remélem, hogy amikor kormányra kerülünk, európai segítséget is kapunk mindehhez” – jelentette ki, úgy értékelve: „egy békés, törvénytisztelő, kiegyensúlyozott, munkára és tanulásra építő romapolitika kialakítása történelmi feladat”.

Az EPP kongresszusán elfogadott dokumentumok kapcsán kiemelte azt a fő dokumentumot, amely a gazdasági válság kezeléséről szól. Utalt arra: nézete szerint nem csupán gazdasági kilábalásra van szükség, hanem egyfajta megújulásra is. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy azok a hibák, amelyek a gazdasági válsághoz vezettek, elsősorban emberi gyengeségből fakadtak. „Olyan erkölcsi állapotban, amilyenben ma a nyugat-európai és az amerikai pénzpiac van, nem lehet hosszú távú, krízisek nélküli gazdasági életre, illetve fellendülésre berendezkedni. Ezért egyszerre van szükség egy gazdasági fellendülési és egy megújulási tervre, mégpedig a megfelelő erkölcsi mércékkel. Ezeket a mércéket a világ vezetőinek be kell tartaniuk és be kell tartatniuk” – tette hozzá.

(MTI, MNO)