Mulasztásos alkotmánysértést követett el a parlament

A választókerületek elmúlt években erősödő aránytalansága ellenére sem „rajzolták át” a képviselők a választókerületi határokat, ez ugyanis már érzékelhető módon befolyásolhatná a választások eredményét. A változtatáshoz kétharmados országgyűlési támogatottságra lenne szükség, az Alkotmánybíróság 2007. június 30-ig adott erre határidőt az Országgyűlésnek. Mivel a parlament nem alakította át a választókerületi határokat, mulasztásos alkotmánysértést követett el, és azóta is ebben az állapotban van.

A választási eljárási törvény (Ve.) szerint a választókerületeket úgy kell kialakítani, hogy választókerületenként a lakosság száma megközelítőleg azonos legyen. A jogszabály meghatározza, melyek a választókerületek kialakításának főbb elvei: például, hogy az egyéni választókerület a főváros, a megye területén belül legyen, a települési önkormányzat egész területe az egyéni választókerületen belül legyen, az egyéni választókerület székhelye – lehetőség szerint – városban legyen. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény (Vjt.) ezt részletezi, és a törvény mellékletében meghatározza, hogy az egyes megyékben (és a fővárosban) hány egyéni választókerület van (az összesen 176-ból). Másrészt tartalmazza a területi választókerületekben összesen megszerezhető 152 mandátum megyénkénti eloszlását. Egyben felhatalmazást ad arra, hogy az egyéni és a területi választókerületek sorszámát, székhelyét és területét megállapítsa. Azt, hogy mely település melyik választókerülethez tartozik, még a 2/1990. minisztertanácsi rendelet tartalmazza.

Az Alkotmánybíróság (AB) 2005-ben már vizsgálta a választókerületek aránytalanságának kérdését. Megállapította: az egyes választókerületek lélekszáma között nagy különbség van, ez pedig sérti az egyenlő választójog elvét. A testület szerint az egyes választókerületekben nyilvántartásba vett választópolgárok számának folyamatos változása s különösen a belső migráció azt indokolja, hogy a jogalkotó időről időre vizsgálja felül az egyéni választókerületek határait, valamint az egyes területi listákról megszerezhető mandátumok arányait. Megjegyezték ugyanakkor, hogy a határok túl gyakori változtatása veszélyeztetheti a választási rendszer stabilitását, és – különösen, ha arra nem sokkal a választásokat megelőzően kerül sor – felkeltheti a politikai erőviszonyok megengedhetetlen módosításának gyanúját.

Az AB 2007. június 30-i határidővel arra kötelezte az Országgyűlést, biztosítson törvényi garanciát arra, hogy a választókerületek lélekszáma igazodjon a mindenkori lakosságmozgáshoz. A parlament ennek nem tett eleget, így a 176 egyéni választókerület határa ugyanott húzódik, ahol 1990-ben. Ennek következtében a legkevesebb választópolgárral rendelkező választókerületben (Veszprém megye 6-os) körülbelül két és félszer annyit ér egy választó szavazata, mint a legtöbb választópolgárral rendelkezőben (Pest megye 4-es, Gödöllő és környéke). Veszprém megye 4-es választókerületében a 2006-os választás idején körülbelül 27 ezer, a gödöllői választókerületben körülbelül 67 ezer választópolgárt tartottak nyilván.

(MTI)