Azzal kapcsolatban, hogy Budapesten gondot okoz a kormányzati negyed felépítése, illetve a kormányzati szervek nem megfelelő elhelyezése, a fideszes politikus kijelentette: van ebben az országban öt-hat olyan város, ahol el lehet helyezni a központi szervezeteket. Kósa Lajos feltette a kérdést: miért ne lehetne a Központi Statisztikai Hivatal székhelye az internet korában például Szeged, vagy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) otthona Debrecen.
Debrecennek össze kell fognia néhány vidéki nagyvárossal, s akkor ez nem reménytelen dolog – tette hozzá a polgármester. Kósa Lajos szerint Debrecen az elmúlt években jelentősen fejlődött, s országosan példaértékű megoldásokkal szolgál. Ezek sorában elsőként említette a városi vagyonkezelő holding megalakítását, amely mintául szolgált azóta más városoknak is. Ugyancsak példaszerűnek nevezte a Debreceni Egyetemmel való együttműködést, amelynek újabb fejezete lesz a helyi egészségügyi holdingban való közös részvétel. Iránymutatónak nevezte azt a közlekedési modellt is, amelyet Debrecen a közösségi közlekedés terén – a villamos, a troli és az autóbusz közlekedés egy, városi cégbe tömörítésével – az elmúlt évben megvalósított. Kósa Lajos arról is beszélt, hogy „annak a Magyarországnak, amit a rendszerváltás után megismertünk, vége van”, egy korszak lezárult.
„Újjá kell építeni az országot, talán onnan, ahol a rendszerváltáskor elkezdtük” – hangoztatta. Fel kell készülni arra, hogy „teljesen másként kell gondolkodnunk a felelősségről, a munkáról és a családról, mint eddig” – fűzte hozzá. A felelősség kapcsán kijelentette: mindenki magyar, aki magyarul beszél és annak vallja magát, nem számít, hogy fehér, vagy fekete, hogy keresztény, vagy nem. „De minden polgártársunktól jogunk van megkérdezni: ha nehéz helyzetbe kerültél, mit teszel ellene, keresel-e munkát, járatod-e iskolába a gyerekedet?” – fogalmazott Kósa Lajos, aki szerint ma ilyen kérdéseket nem lehet feltenni, ezért szemléletváltásra van szükség ezen a téren.
MTI
