A Forsense felmérésében a különböző pártok választásának lehetséges motivációit kutatta, illetve azt vizsgálta, hogy mely intézmények és személyek befolyásolják a választók döntéseit. Az összes válaszoló 44 százaléka a párt választási programját tartja a leginkább fontosnak döntésekor. Ezt az opciót a megkérdezettek 29 százaléka első helyen jelölte, további 15 százalékuk pedig másodikként. Ehhez kapcsolódva a megkérdezettek további 17 százaléka a konkrét ígéretek meghatározó szerepét emelte ki. A pártok elmúlt időszakban nyújtott teljesítményét a válaszolók 42 százaléka említette, 24 százalék elsőként, további 18 százalék másodikként. A motivációk közül harmadik helyen a párt első emberének alkalmassága áll 33 százalékos támogatottsággal (12-21 százalék). A válaszolók további 20 százaléka mondta azt, hogy a legkisebb rossz alternatíváját választja. Összességében tehát a pártok kínálatának megítélésekor meghatározó szerepet játszik programba foglalt jövőképük, illetve az ezzel összefüggő ígéreteik.
Óriási változások 2006-hoz képest
Jelentős változásokat tapasztalhatunk, ha a 2006 év elején végzett kutatás adataival hasonlítjuk össze az eredményeket. Az előző országgyűlési választások előtt az összes válaszoló 62 százaléka tartotta fontosnak a pártok korábbi időszakban nyújtott teljesítményét, ma ez a szempont jóval ritkábban fordul elő. A pártok választási programját – az idei eredményekhez hasonlóan – akkor is a megkérdezettek 39 százaléka említette, és ugyancsak hasonló arányban tartották fontosnak a párt első emberének alkalmasságát (37 százalék). Az előző választási ciklus végén a legkisebb rossz elve volt a legkevésbé támogatott opció (13 százalék), ma ezt többen, a választópolgárok egyötöde tartja döntésekor meghatározó szempontnak.
A különböző választói csoportok esetében más-más dimenziók kerülnek előtérbe a pártválasztás során. A Fidesz szavazói az átlagnál nagyobb arányban említik a párt konkrét ígéreteinek fontosságát (25 százalék), valamint a párt első emberének alkalmasságát. Az MSZP-szavazóknál ezzel szemben lecsökken a párt ígéreteinek fontossága (9 százalék), kevésbé hangsúlyos a program szerepe (38 százalék), és megnövekszik a párt elmúlt időszakban nyújtott teljesítményének a hatása (57 százalék). A Jobbik szavazói az átlagnál nagyobb arányban tartották fontosnak a párt választási programját (51 százalék) és a párt konkrét ígéreteit (22 százalék). Az LMP kisszámú szavazójának 81 százaléka mondta azt, hogy a párt választási programja a fontos, bár ebben a körben a legkisebb rossz elve is hangsúlyosabban jelent meg (46 százalék).
A válaszolók 35 százaléka nagyon határozott
A Forsense vizsgálata arra is kitért, hogy a voksolás előtt ki vagy mi befolyásolja leginkább a választópolgárokat döntésükben. A hat felkínált alternatívából kettőt választhattak ki a kutatás résztvevői. A válaszolók 35 százaléka nagyon határozott, és bevallása szerint már senki és semmi nem befolyásolja választásában. Ez a hozzáállás az idősekre, az alacsony jövedelműekre, illetve az alacsony iskolai végzettségűekre jellemző az átlag felett. A személyes hatások között kiemelkedik a család (35 százalék) mint meghatározó faktor, ennél jóval kevesebben említették a barátokat (7 százalék), valamint a munkatársakat, ismerősöket (4 százalék).
Döntésünk során tehát elsősorban az erősebb társadalmi kötésekre támaszkodunk, ugyanakkor a távolabbi kapcsolatok is hatnak politikai gondolkodásunkra. A személyes hatások mellett természetesen a választási kampányok hitelessége (36 százalék) befolyásolja leginkább a szavazókat, amit a válaszolók elmondása szerint a különböző médiumokban látottak, hallottak követnek (28 százalék). E két szempont különösen fontos azoknál, akik csak a választás napján, vagy az azt megelőző néhány napban határozzák el, melyik pártra adják szavazatukat. Ebben a csoportban 45 százalék azok aránya, akik a hiteles választási kampány szerepét jelölték meg, és közel 40 százalékuk említette a média szerepét. A 35 év alattiak körében szintén a pártok hiteles kampányának fontossága emelkedik ki, míg a legfiatalabbak (első választók) között az átlagnál nagyobb a család pártválasztást befolyásoló hatása. Ebben a kérdésben jól látható eltérések vannak a különböző pártok szimpatizánsai között.
A Fidesz esetében a család sokkal fontosabb befolyásoló tényező (45 százalék), mint a többi párt szavazóinak esetében. A legalacsonyabb átlagéletkorral rendelkező Jobbik szavazóbázisában ugyanakkor kisebb a család befolyásoló szerepe (24 százalék), ezzel szemben kiemelkedik a kampány hitelességének fontossága (45 százalék). Ugyanez elmondható a szocialista szavazókról is, 43 százalékuk említette, hogy a hiteles kampányt fontosnak tartja, 38 százalékuk pedig a családi hatás szerepét hangsúlyozta.
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
